bérek

Rohamosan nőnek a cseh fizetések

A második negyedévben Csehországban 17 084 korona (1 dollár=29,77 korona) volt az átlagos bruttó nominálbér, ami 1090 koronával több, mint a 2002 hasonló időszakában kimutatott - jelentette a cseh statisztikai hivatal (CSÚ). Mivel az elmúlt egy évben a fogyasztói árak emelkedése csupán 0,1 százalék volt, a reálbér-növekedés 6,7 százalék. A versenyszféra bérnövekedése az idei első negyedévhez hasonlatosan a második negyedben is elmaradt az egyéb kategóriákétól. Míg a versenyszférában 1 év alatt 980 koronával (6,1 százalékkal) emelkedve 16 952 koronára ugrott az átlagbér, addig a többi kategóriában 1442 koronával (9 százalék), 17 512 koronáig nőttek az átlagfizetések. Ez az állami alkalmazottak rendszeres fizetésemelésének köszönhető, amire legutóbb 2003 januárjában került sor. A bérek Csehországban a gazdaság lehetőségeinél gyorsabban, a termelékenység növekedési ütemét messze lehagyva nőnek, különösen a közalkalmazottaknál - mondta David Marek, a Patria Online közgazdásza. Míg 1998-ban az oktatásügyben dolgozók bére az átlagbér 84 százaléka volt, addig napjainkra már 93 százalékra nőtt, az egészségügyieké pedig az öt évvel ezelőtti 85 százalékos szintről 100 százalékra emelkedett. Pavel Sobísek, a HVB Bank elemzője szerint emellett a versenyszférán kívül alkalmazottak száma egy év alatt 29 ezerrel nőtt.

A lehetőségeik fölött élnek a csehek

Az idei első negyedévben Csehországban 15 407 korona volt a havi átlagbér, 1068 koronával több, mint egy évvel korábban - jelentette a prágai statisztikai hivatal. Ez 7,4 százalékos nominálbér-növekedést jelent, de a vizsgált időszakban a fogyasztó árak 0,4 százalékkal mérséklődtek, ezért a reálbér-növekedés 7,8 százalék, 1996 óta a leggyorsabb. Az első negyedévben a legmagasabb bérek a bankszférában voltak (32 427 korona), a legalacsonyabbak pedig az erdőgazdaságban (10 666 korona). 2002 és 2003 első negyedéve között a leggyorsabban a nem vállalkozói szférában emelkedtek a bérek, mégpedig 1861 koronával, 14 657 koronára, ami 15 százalékos reálbérnövekedés. A cseh gazdaság az első negyedévben lehetőségei felett élt - nyilatkozta a CTK-nak Radomír Jác, a Commerzbank Capital Markets elemzője. A gazdaságban, döntően a közszférában tapasztalt bérnövekedés ugyanis meghaladja a termelékenység növekedését, bár ez alól kivételt képeznek az iparvállalatok. Mivel a fizetések megugrását főleg az állami szektorban alkalmazottak bérrendezése okozta, ezért egyszeri jelenségről van szó, és a második negyedévben már nem kell tartani ilyen jelentős bérkiáramlástól. A cseh állami költségvetés hiánya május végén 74,6 milliárd koronára rúgott, szemben az április végi 64,4 milliárddal. Az év első öt hónapjában a deficit kis híján elérte az egész évre tervezett hiány (118,8 milliárd korona) kétharmadát.

Kemény falakba ütközhet a kormány

Az elemzők szerint a keresetek alakulása jelenti a legnagyobb kockázatot a kormány középtávú gazdaságpolitikai programjában, legalábbis a jövő évet illetően. A lapunk által megkérdezett munkavállalói érdekképviseletek elégedetlenek a béremelések tervezett mértékével. A piac a világgazdasági konjunktúra beindulását is későbbre várja, mint a Brüsszelbe küldött dokumentum. Mindezek az alappályánál kedvezőtlenebb gazdaságpolitikai forgatókönyv megvalósulását jelentenék.

Kemény falakba ütközhet a kormány

Az elemzők szerint a keresetek alakulása jelenti a legnagyobb kockázatot a kormány középtávú gazdaságpolitikai programjában, legalábbis a jövő évet illetően. A lapunk által megkérdezett munkavállalói érdekképviseletek elégedetlenek a béremelések tervezett mértékével. A piac a világgazdasági konjunktúra beindulását is későbbre várja, mint a Brüsszelbe küldött dokumentum. Mindezek az alappályánál kedvezőtlenebb gazdaságpolitikai forgatókönyv megvalósulását jelentenék.