Szűkülő jövedelemolló Európában
Jelentősen csökken az európai országok közötti jövedelemkülönbség – derül ki az Európai Munkaadók Szövetségének felméréséből, amelyet 48 országban végeztek el. A három különböző vállalatméretbe tartozó cégek által összesen 31 fajta munkáért kifizetett órabéreket vetették össze. A leggazdagabb ország Dánia, ahol 61-szer magasabb az átlagos órabér, mint a legszegényebb Moldáviában, de a különbségek csökkennek.
A hatodik éve készülő felmérés a jövedelemolló szűkülésének trendjét azzal magyarázza, hogy az ipari államok tudomásul vették: ha nem alkalmazkodnak az alacsonyabb bérű országok jelentette kihíváshoz, akkor reménytelenül a delokalizáció csapdájában találják magukat. Az európai felzárkózóknál is meglódult a gazdaság, gyorsabb ütemben növekedtek a bérek, elsősorban a nyugati működőtőke beáramlása következtében és a munkaadók szociális feszültségtől, zavargásoktól való félelme miatt. A dán bérek például 2001-ben még 39-szer voltak magasabbak, mint Romániában, mára az arány 22-re csökkent. És látható, hogy míg Dániában az elmúlt öt esztendő alatt csak 18 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, addig Romániában 115 százalékkal, Fehér-Oroszországban pedig 208 százalékkal.
Jót tesz a bérek kiegyenlítődésének, hogy egyre több országban állapítanak meg minimálbért. A gazdagabb országok visszafogott bérpolitikáját azzal is magyarázzák, hogy csökkenőben van a szakszervezetek befolyása, továbbá a béralkunál sokszor preferálják a biztonságot, vagyis a munkahelyek megtartása reményében az alkalmazottak lemondanak a jelentősebb emelésről. A jelentés szerint megfigyelhető az is, hogy a kisebb országokban viszonylag magasabb béreket fizetnek, bár ezt részben az magyarázza, hogy Luxemburgban és Liechtensteinben a pénzügyi szolgáltatók javítják a statisztikát.
