Továbbra is, sőt egyre bizonytalanabb a magyar határtól csupán 40 kilométerre lévő mohi atomerőmű harmadik blokkjának a beindítása. A szlovák atomenergia-felügyelet ismét rengeteg hibát talált, nem engedik megnyomni az indítógombot.
Szerző(k): Barabás Júlia, Szabó M. IstvánTöbb mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtöttek össze tartályokba a fukusimai atomerőmű 2011-es katasztrófája óta a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből. A tartályok az üzemeltető tájékoztatása szerint 2022-re megtelnek, a radioaktív vizet a Csendes-óceánba kell önteni - írja az atv.hu.
Szerző(k): Szepesi AnitaA világ első úszó atomerőművét, a Lomonoszov akadémikus nevet viselő erőmű-uszályt augusztus 23-án Murmanszkból elindították állomáshelyére - tájékoztatta az MTI-t a Roszatom.
Szerző(k): Domokos ErikaA Roszatom is részt vesz a második bolgár atomerőmű építésére kiírt pályázaton - a jelentkezést hétfőn nyújtotta be az orosz állami atomenergetikai konszern.
Szerző(k): Domokos LászlóBírálói nukleáris Titanicnak, úszó Csernobilnak nevezik az új orosz úszó atomerőművet, amivel nem az a legfőbb gondjuk, hogy technikailag sérülékeny és terrortámadások célpontja lehet, hanem az, hogy Moszkva eladhat ilyen rendszereket megbízhatatlan államoknak.
Szerző(k): Komócsin SándorMost nem az oroszok, nem az amerikaiak, de még csak nem is a magyarok voltak azok, akik vétettek az atomenergia-termelésre vonatkozó szabályok ellen, hanem a belgák. Az Európai Unió Bírósága (EB) úgy döntött, hogy két reaktor üzemidő-hosszabbítását a belgák úgy adták ki, hogy az ehhez megkövetelt előzetes környezeti hatásvizsgálatokat nem végezték el.
Szerző(k): Szabó M. IstvánNem csak az egykor dicső francia, de az egész meglévő nukleáris ipar szégyene Flamanville: a már meglévő reaktorok mellé eredetileg 2 milliárd eurós költséggel tervezett bővítést most, 11 milliárd környékén sem sikerült befejezni. Ráadásul a reaktor még évekig nem üzemel.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA magyar határtól 500 kilométerre újrakezdené az atomerőmű-bővítési projektjét Ukrajna. Ezzel nem csak az a gond, hogy a csernobili katasztrófa óta álló beruházás rozsdálló, meggyengült szerkezetű, ki tudja, valójában milyen állapotú épületrész-torzókat élesztene fel, hanem hogy a magyar kormány, bár tehette volna, szó nélkül hagyta az egészet - írja az Átlátszó.
Szerző(k): Szabó M. István