államháztartás

Marad az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén feltehetően nem nyúl a kamatokhoz, de valamilyen formában jelezheti, hogy megnőtt az inflációs nyomás a gazdaságban - vélekednek a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők.

Marad az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén feltehetően nem nyúl a kamatokhoz, de valamilyen formában jelezheti, hogy megnőtt az inflációs nyomás a gazdaságban - vélekednek a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők. A jelzés lehetőségei elég korlátozottak; a legtöbben arra számítanak, hogy a jegybankárok a kamatdöntést kommentáló közleményben tesznek utalást a kormány intézkedéseinek inflációnövelő hatására, ami miatt több szakértő szerint is illúzióvá vált az idei és a jövő évi inflációs célok teljesülése. Az MNB inflációs célkövetési rendszere 2003 decemberére legfeljebb 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedést tart elfogadhatónak, 2004 végén pedig a 3,5+/-1 százalékpontos sávon belül kellene lennie az árindexnek. A Reuters legfrissebb felmérése szerint az elemzők prognózisainak átlaga 5,01, illetve 4,71 százalékos rátákat valószínűsít. A kormány tervezett megszorító intézkedéseinek bejelentése előtt a piac többsége elérhetőnek tartotta a jövő évi inflációs célkitűzést. Amennyiben nem lesz vészhelyzet a gazdaságban, úgy a jegybank nem nyúl a kamatokhoz az augusztus 18-án esedékes inflációs jelentés publikálása előtt - véli Majoros György, az ING Vagyonkezelő közgazdásza, aki szerint egy döntés kommunikálására a negyedévente megjelenő kiadvány a legalkalmasabb. Az elemzők szerint a jegybank döntésére nem lesz hatással a cseh központi bank múlt heti, 25 bázispontos kamatcsökkentése, a cseh piac ugyanis kicsi és a magyar papírok relatív kamatelőnye már eddig is nagy volt. A cseh kamatvágásra többek között azért került sor, mert a korona túlságosan megerősödött és javultak az inflációs kilátások. Magyarországon egyelőre ez a „veszély” nem fenyeget - tették hozzá a szakemberek. Az euróval pénteken 263-264 forinton kereskedtek, ami ugyan messze van a korábban célként megjelölt 250 és 260 forint közötti kurzustól, de gyakorlatilag megegyezik az utóbbi időben kialakult szinttel. Az inflációs célok teljesülésében egyre kevésbé bízó elemzők a monetáris tanács ülésén túl a júliusi államháztartási adatra figyelnek ma. A szakértők prognózisainak átlaga szerint júliusban 30 milliárd forinttal nőtt a deficit, a leginkább optimista elemző mindössze 14 milliárd forintos hiányt vár, de akad 65 milliárd forintos deficit-előrejelzés is. A júniusi statisztika nyilvánosságra hozatalakor a Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy előzetes számításai szerint júliusban nullszaldó körül lesz az államháztartás egyenlege. Amennyiben az átlagos piaci prognózis igaznak bizonyul, úgy az első hét havi hiány 631 milliárd forintra duzzadt, ami a hivatalos éves előirányzat 75 százalékának felel meg. A pénzügyi tárca legfrissebb elemzése 65 milliárd forinttal megemelte az éves hiányprognózist, az új, 904 milliárd forintos deficitből pedig kevesebb mint 70 százalékos „teljesítés” adódik. Az utóbbi két hónapban kellemes és kellemetlen meglepetéssel is szolgált az államháztartási statisztika. Májusban az előzetesen vártnál jóval alacsonyabb volt a bevételekkel nem fedezett kiadások nagysága, júniusban azonban mintegy 100 milliárd forinttal magasabb lett a hiány, mint amire az elemzők számítottak. A kormány jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százalékára teszi az éves hiányt, de az elemzők 5-6 százalékos deficittel számolnak.

Csak a tavalyinál kisebb kiadással lesz meg a PM 4,7 százaléka

Az éves előirányzat több mint 72 százalékára rúgott az első félév végén az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya, az alrendszerek közül a központi költségvetés deficitje meghaladta az egész évre várt hiány 80 százalékát, ennek ellenére a Pénzügyminisztérium (PM) tarthatónak mondja a költségvetési törvényben szereplő egyenleget. Különbséget legfeljebb a kismamáknak kifizetendő, összesen 33 milliárd forint jelent, amit az adósság növelésével finanszíroz az állam - derült ki Várfalvi Istvánnak, a PM helyettes államtitkárának szavaiból a tegnapi sajtótájékoztatón. Az államtitkár szerint az előirányzathoz képest az egészségbiztosítási alapnál is nagyobb hiány várható az év végén - elsősorban a pénzbeli teljesítéseknél nőhet terven felül a kiadás (NAPI Gazdaság, 2003. július 15., 1-3. oldal) -, míg a helyi önkormányzatok esetében az idei első negyedévben elért szufficites egyenleg teljesülhet az év egészében is. Összességében a bruttó hazai termék (GDP) 4,6-4,7 százalékát érheti el az államháztartás idei hiánya - állítja a PM. A tárca beszámolója szerint idén többlet folyhat be a társasági adóból, valamint az áfából, és az első féléves eva-befizetések is a tervnél kétszerte nagyobb éves bevétellel kecsegtetnek. Az szja-ból viszont elmaradás várható a központi büdzsében, miután idén az önkormányzatok részesedése jelentősen megugrott - érvel a tárca. Ám ez nem magyarázza, hogy az államháztartás teljes szja-bevétele az első félévben mindössze 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, holott a tavalyi adatokban még nem szerepelt az őszi közalkalmazotti béremelés - bár a minimálbér adómentessé tétele nyilván faragott a nettó szja-ból. Egyelőre a korábbi éveket idézi az állami vagyon hasznosításából várt bevétel, az eddig befolyt - főleg koncessziós díjakból álló - 2,4 milliárd forint csupán nyolcada az idén várt bevételnek. A kiadási oldalon a lakástámogatások háromnegyedét már elköltötték, így itt bizton lehet számítani túllépésre. Az agrártámogatások piacra jutási jogcímen kifizetett része is meghaladta az éves előirányzat 60 százalékát. Novemberben további 1-2 százalékpontos nyugdíjemelés válhat szükségessé, ez további mintegy 20 milliárd forint többletkiadást jelent. A napokban elfogadott 60 milliárdos aszálykár-enyhítési program javarészt hitelekhez biztosított állami kezességvállalást takar, így egyelőre csak az általános tartalékból, illetve az FVM saját keretéből felszabadított 5-5 milliárd forint jelent tényleges terhet. Újabb 30 milliárd forint terven felüli kiadással számolnak a kamatkiadásoknál. A PM szerint júliusban várhatóan nullszaldós lesz az államháztartás egyenlege, köszönhetően a júniusról átcsúszó jövedékiadó-befizetéseknek, illetve a negyedéves áfabevételnek. Az év második felében havi átlagban kevesebb mint 24 milliárd forinttal nőhet az alrendszerek hiánya, hogy tartható legyen a terv. Ehhez az kell továbbá, hogy a korrigált - az év végi egyszeri tételektől megtisztított - tavalyi számokhoz képest a második félévben 10 százalékkal csökkenjenek az idei - a „kismamapótlékkal” növelt - költségvetési kiadások. A bevételeknél az előző évit 6 százalékkal meghaladó összeg szükséges. Az első félévben a kiadások csaknem 14, a bevételek pedig 11,2 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbit. A bázisból ősztől ugyan kikerül a megemelt közalkalmazotti bértömeg, ám ez sem tűnik elégnek a 4,7 százalékos deficit teljesüléséhez. A szerdai kormányülésen szereplő 2004-es költségvetési irányelvek adhatnak eligazítást arra nézve, hogy milyen fiskális pályát lát befuthatónak valójában a pénzügyi tárca.

Júniusban megugrott az államháztartás hiánya

A várakozásoknál jóval nagyobb volt júniusban az államháztartás hiánya, az első féléves deficit az éves terv 72 százalékára rúg. A forint árfolyama mérsékelten reagált a rossz hírre.