A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén feltehetően nem nyúl a kamatokhoz, de valamilyen formában jelezheti, hogy megnőtt az inflációs nyomás a gazdaságban - vélekednek a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők. A jelzés lehetőségei elég korlátozottak; a legtöbben arra számítanak, hogy a jegybankárok a kamatdöntést kommentáló közleményben tesznek utalást a kormány intézkedéseinek inflációnövelő hatására, ami miatt több szakértő szerint is illúzióvá vált az idei és a jövő évi inflációs célok teljesülése.
Az MNB inflációs célkövetési rendszere 2003 decemberére legfeljebb 4,5 százalékos fogyasztói áremelkedést tart elfogadhatónak, 2004 végén pedig a 3,5+/-1 százalékpontos sávon belül kellene lennie az árindexnek. A Reuters legfrissebb felmérése szerint az elemzők prognózisainak átlaga 5,01, illetve 4,71 százalékos rátákat valószínűsít. A kormány tervezett megszorító intézkedéseinek bejelentése előtt a piac többsége elérhetőnek tartotta a jövő évi inflációs célkitűzést.
Amennyiben nem lesz vészhelyzet a gazdaságban, úgy a jegybank nem nyúl a kamatokhoz az augusztus 18-án esedékes inflációs jelentés publikálása előtt - véli Majoros György, az ING Vagyonkezelő közgazdásza, aki szerint egy döntés kommunikálására a negyedévente megjelenő kiadvány a legalkalmasabb. Az elemzők szerint a jegybank döntésére nem lesz hatással a cseh központi bank múlt heti, 25 bázispontos kamatcsökkentése, a cseh piac ugyanis kicsi és a magyar papírok relatív kamatelőnye már eddig is nagy volt. A cseh kamatvágásra többek között azért került sor, mert a korona túlságosan megerősödött és javultak az inflációs kilátások. Magyarországon egyelőre ez a „veszély” nem fenyeget - tették hozzá a szakemberek.
Az euróval pénteken 263-264 forinton kereskedtek, ami ugyan messze van a korábban célként megjelölt 250 és 260 forint közötti kurzustól, de gyakorlatilag megegyezik az utóbbi időben kialakult szinttel.
Az inflációs célok teljesülésében egyre kevésbé bízó elemzők a monetáris tanács ülésén túl a júliusi államháztartási adatra figyelnek ma. A szakértők prognózisainak átlaga szerint júliusban 30 milliárd forinttal nőtt a deficit, a leginkább optimista elemző mindössze 14 milliárd forintos hiányt vár, de akad 65 milliárd forintos deficit-előrejelzés is. A júniusi statisztika nyilvánosságra hozatalakor a Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy előzetes számításai szerint júliusban nullszaldó körül lesz az államháztartás egyenlege.
Amennyiben az átlagos piaci prognózis igaznak bizonyul, úgy az első hét havi hiány 631 milliárd forintra duzzadt, ami a hivatalos éves előirányzat 75 százalékának felel meg. A pénzügyi tárca legfrissebb elemzése 65 milliárd forinttal megemelte az éves hiányprognózist, az új, 904 milliárd forintos deficitből pedig kevesebb mint 70 százalékos „teljesítés” adódik.
Az utóbbi két hónapban kellemes és kellemetlen meglepetéssel is szolgált az államháztartási statisztika. Májusban az előzetesen vártnál jóval alacsonyabb volt a bevételekkel nem fedezett kiadások nagysága, júniusban azonban mintegy 100 milliárd forinttal magasabb lett a hiány, mint amire az elemzők számítottak. A kormány jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) 4,8 százalékára teszi az éves hiányt, de az elemzők 5-6 százalékos deficittel számolnak.
Kolozsi Pál