államháztartás

Bizalmi válságban a gazdaságpolitika

Továbbra is a gazdaságpolitikával szemben kialakult bizalmi válság miatt gyengül a forint, a piac újabb kamatemelésre számít. Holnap az államháztartási statisztika mozgathatja meg az árfolyamot.

Alig nyolcmilliárd az áht májusi hiánya!

Mindössze 8,3 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya májusban, ami jóval alulmúlta az előzetes elemzői várakozásokat. A teljes idei hiány 408,9 milliárd forintra rúg, ezzel az éves előirányzat 49,1 százalékát érte el, szemben az időarányos 41,7 százalékkal.

Lejtmenetben a forint, dagad az áht hiánya

Sokat esett a forint, miután a bankközi devizapiacon hétfőn újra jelentős eladói nyomás nehezedett a magyar fizetőeszközre.

Lejtmenetben a forint

Sokat esett a forint, miután a bankközi devizapiacon hétfőn újra jelentős eladói nyomás nehezedett a magyar fizetőeszközre. Így az euró 254 forintig erősödött, ami a sávközéptől számított 8 százalék, holott a magyar deviza múlt csütörtökön még 10 százalék fölött állt. Piaci vélemények szerint a forint gyengülése akár tartós is maradhat, ha a külföldi szereplők szabadulni akarnak magyarországi befektetéseiktől, mivel nem várnak a piacot kedvezően befolyásoló magyarországi híreket, így új terepet keresnek. Az államháztartási hiány növekedése esetén újra a befektetői figyelem középpontjába kerülhet az ikerdeficit problémája, ami könnyen a forint további gyengülését okozhatja – véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza. A Citigroup legújabb jelentése szerint a közép-európai régió magas hozamszintje még mindig vonzó, de a befektetők egyre érzékenyebbek a rossz fiskális adatokra és az euró bevezetésével kapcsolatos bizonytalanságokra. Más vélemények szerint néhány nagy devizapiaci ügylet okozza a forint árfolyamának látványos zuhanását. A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők prognózisainak átlaga szerint májusban 80 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, így az év első öt hónapja alatt összesen 480 milliárd forintot tett ki a deficit. Az éves előirányzat 832 milliárd forint, azaz a várakozások szerint január és május között a tervezett hiány 57 százaléka teljesült, szemben az időarányos 41,6 százalékkal. Az előrejelzések széles skálán mozogtak, a legderűlátóbb elemző 32 milliárd forint deficitet valószínűsít, de akad olyan szakértő, aki 120 milliárd forintra teszi a bevételekkel nem fedezett kiadások nagyságát. A viszonylag alacsony hiányt jósló prognoszták azzal indokolják derűlátásukat, hogy a május 1-jei ünnep miatt a közszférában 26,5 milliárd forint májusi bért már áprilisban átutaltak, így ez az összeg ezúttal nem terheli a kiadási oldalt. A pesszimista elemzők ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az előrehozott bérkifizetés nem ellensúlyozza az áprilisban rekordszintre – 170 milliárd forintra – emelkedő áfabevételek visszaesését. Áprilisban 118 milliárd forint volt a deficit, ami kellemetlen meglepetésként érte az előzetesen mintegy 50 milliárd forinttal jobb szaldóra számító elemzőket. A piaci elemzők többsége nem bízik a kormány idei deficittervében, az átlagos előrejelzés a tervezett 832 milliárdnál mintegy 200 milliárd forinttal magasabb hiánnyal számol. A kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok ellenére is optimista azonban László Csaba pénzügyminiszter, aki szerint valódi kockázatok a költségvetés kiadási oldalán vannak, a bevételi oldal pedig pótlólagos lehetőségeket rejt. A kormány határozottan elkötelezett a vállalt hiánycél mellett, és készek vagyunk korrekciót végrehajtani, ha szükséges, de a költségvetés módosítására még csak nem is gondolunk – jelentette ki tegnap a miniszter, aki a vártnál rosszabb GDP-adat pénteki megjelenése után is cáfolta, hogy pótköltségvetésre lenne szükség (NAPI Gazdaság, 2003. június 2., 1–3. oldal). A pénzügyi tárca ma délután teszi közzé az adatokat.