A jogalkotó emeli a büntetési tételeket, szigorítja a jogszabályokat, helyenként már az autót is elkobozza, mégsem éri el a kívánt hatást. A gyorshajtó autósoknak pedig semmi sem elég, az Európai Unió leglágyabb szabályozását sem érzik magukénak. Ez a hozzáállás azonban hátrányosan hat azokra a közlekedőkre is, akik maguktól amúgy betartanák a korlátozásokat, de a közösség sietős részének nyomására végül ők is a gázba taposnak. Végül a szabálykövetőknek is csak a gyorsítás marad, mint opció.

A sofőrök gyakran szembesülhetnek azzal a helyzettel, amikor a lakott terület vége tábla előtt elkezdenek felgyorsítani, hiába 50 km/h a megengedett sebesség, lakott területen kívül már 90-nel lehet száguldani, és az autósok általában már a tábla előtt felveszik ezt a sebességet. 

Ezzel a traffipaxozó rendőrök is tisztában vannak, így előszeretettel vadásszák le a település végén a gyorshajtókat, méghozzá jogosan.

A Totalcar egyik olvasóját, akit lefotóztak, arról számolt be, hogy hetvennel közlekedett már a 70-es tábla előtt. Szerinte nincs rendben, hogy a sorozatfelvétel képei közül csak az utolsó kockán látható a mért sebessége, azon a képen viszont nem olvasható a rendszáma. A sorozat többi képkockáján látszik ugyan a hatósági jelzés, a sebessége azonban nem.

Szerinte ha traffipaxolásról van szó, a rendszámnak és a mért sebességnek együtt kell szerepelnie a bizonyító erejű fotón. Érvelése szerint akár egy azonos típusú és színű autó is kiugorhat mögé egy keresztutcából, felzárkózhat mögé a másodperc töredéke alatt, és máris nem ő szerepel azon az utolsó képen, amin a sebesség is olvasható.

Mit mond a rendőrség? 

A jogorvoslathoz való jog olyan alapvető jog, amely nemzetközi jogi alapokon nyugszik, és amelyet az Alaptörvény is rögzít. Ugyanakkor ez a jog a sebességtúllépés miatt indult közigazgatási eljárásokban kizárólag kötött formában gyakorolható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jogszabály rögzíti az igénybe vehető jogorvoslat formáját, a kérelem benyújtásának feltételeit és határidejét, továbbá az elbírálásra jogosult fórumot egyaránt. Közigazgatási per csak akkor indítható a vitatott döntés ellen, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták – közölte az ORFK a Totalcar magazinnal. 

A RENDŐRSÉG AZ ELJÁRÁSA SORÁN TÖREKSZIK ARRA, HOGY KIZÁRÓLAG A KÉTSÉGET KIZÁRÓAN BIZONYÍTOTT ESETEKBEN SZABJON KI KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁGOT.

A bíróságok részéről elvi aggály a sebességméréssel kapcsolatos peres eljárások során nem merült fel.

A bíróság döntése a hatóságra nézve kötelező. Ha a hatóság döntése vagy az azt megelőző eljárás a bíróság döntése alapján jogsértő, a bíróság a közigazgatási döntést megsemmisítheti, hatályon kívül helyezheti, vagy megváltoztathatja. Továbbá a bíróság, ha szükségesnek ítéli, a hatóságot új eljárás lefolytatására is kötelezheti. „A gyakorlatban az a tapasztalatunk, hogy a hatóság sebességtúllépés miatt hozott döntései megalapozottak, ezért az ügyfelek ritkán fordulnak bírósághoz. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a bíróság elé kerülő közlekedési jogsértések ügyében a hatóság pernyertességi aránya évek óta 95-98 százalék között van” – írták. 

A TRAFFIPAXOK ÉPPEN AZÉRT KÉSZÍTENEK SOROZATFELVÉTELEKET, HOGY AZ ILYEN FORGATÓKÖNYVEKET ELEVE KIZÁRJÁK.

Fontos tudni, hogy a sebességmérő készülékek nem csak azt a pár fotót rögzítik az eseményről, amit az autós is megtekinthet az on-line felületen, hanem több tucatot, de akár több százat is. Ráadásul egységes a joggyakorlat abban is, hogy nem kell a konkrét autót legalább 15 másodpercig mérnie a készüléknek. 

Fentiekből az is következik, hogy ha a mért sebesség csak a sorozatfelvétel utolsó képkockáin látható, a rendszám viszont csak az azt megelőző képeken, a rendőrség – a sorozatfelvétel zárt láncolata miatt – összekapcsolhatja az információkat, és joggal vonhatja le azt a következtetést, hogy a sofőr gyorsan hajtott.