A kormányzati szektor a harmadik negyedévben elérte az idei mélypontját. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján 2025 első három negyedévében a szektor hiánya 1219 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 1,9 százaléka. A mérleg főszámai így alakultak:

  • Bevétel: 27 585 milliárd forint.
  • Kiadás: 28 804 milliárd forint.

Bár a kiadások összességében csupán 4 százalékkal nőttek, a felszín alatt egymással ellentétes folyamatok zajlanak – hívta fel a figyelmet az adatok elemzésekor Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) makrogazdasági elemzője.

Az elemző szerint a részletes adatokból jól kirajzolódik a kormányzati takarékosság és a kötelező kiadások közötti kettősség.

Ahova kevesebb pénz jutott:

  • Beruházások: A beruházási célú kiadások 4,5 százalékkal csökkentek.
  • Működés: A folyó termelő felhasználású kiadások (dologi kiadások) mindössze 3,4 százalékkal nőttek, ami reálértéken csökkenést jelenthet.

Ahol elszaladtak a kiadások:

  • Bérek: A közszféra béremelései miatt a munkavállalói jövedelmekre fordított összeg 10 százalékkal ugrott meg.
  • Társadalombiztosítás: A társadalombiztosítási pénzbeli juttatások 6,7 százalékkal bővültek.
A tavalyi évhez képest mért újabb 446 milliárd forintos kiadásbővülés mögött elsődlegesen az inflációkövető nyugdíjemelés hatását kell kiemelni

– hangsúlyozta Molnár Dániel.

Ez azt jelenti, hogy a választási évben, még a szigorúbb gazdálkodás mellett is, a nyugdíjak automatizmusa jelentős, nehezen mérsékelhető terhet rótt a költségvetésre.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) novemberi adatai alátámasztják a szakértő szavait, a nyugdíjrendszer fenntartása a járulékbevételek növekedése ellenére is folyamatos központi kiegészítést igényel.

Az év első tizenegy hónapjában a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra – a 13. havi juttatással együtt – összesen 6733,8 milliárd forintot fizetett ki az államkincstár.

Bár a bevételek nőttek, ez nem fedezte a teljes kiadást. A befizetett társadalombiztosítási járulék 54 százaléka illeti meg a Nyugdíjbiztosítási Alapot: ez november végéig 2699,3 milliárd forintot jelentett, ami 217,4 milliárd forintos bővülés a tavalyi évhez képest. Hasonló növekedést mutatott a szociális hozzájárulási adó (szocho) is, amelynek 86,96 százaléka kerül az Alaphoz: ezen a soron 2645,0 milliárd forint folyt be, 184,3 milliárddal meghaladva az előző évi összeget.

A hiányzó forrásokat a központi költségvetés pótolta: a 13. havi nyugdíj kifizetéséhez februárban 487,1 milliárd forint célzott támogatás érkezett, ami 38,1 milliárd forinttal volt magasabb a bázisidőszakinál.

A központi költségvetésnek folyamatosan be kell avatkoznia az egyensúly fenntartása érdekében: november végéig pénzeszköz-átadás jogcímen további 71 milliárd forint támogatás érkezett az Alaphoz, ami 14,2 milliárd forinttal több a bázisidőszakinál.

A kiadási oldalt látszólag kedvezően befolyásolta a kamatkiadások alakulása, amely forintban számolva több mint 400 milliárd forinttal (14,4 százalékkal) csökkent egy év alatt.

Molnár Dániel azonban óvatosságra intett ezzel az adattal kapcsolatban. Rámutatott, hogy itt részben egy technikai hatás, az úgynevezett ESA-módszertan érvényesül. A lakossági állampapírok után év elején kifizetett hatalmas kamatösszegek ugyanis eredményszemléletben (ESA) csak részben terhelik az idei évet, miközben pénzforgalmi szemléletben (cash-flow) a kiadás már megtörtént. Ez magyarázza, hogy a statisztika most kedvezőbb képet fest a valós pénzmozgásnál.

Kapcsolódó