BUX 140016.13 0,09 %
OTP 46000 0,11 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kiderült, mennyien szavaznának most a Tiszára: Magyar Péterék szinte teljesen felfalták a többi pártot

Két és fél hónappal az áprilisi országgyűlési választás után sem látszik kifulladni a Tisza Párt lendülete: a Medián júniusi felmérése szerint a választani tudó biztos szavazók 73 százaléka a kormánypártra voksolna, miközben a Fidesz–KDNP mindössze 21 százalékon áll. A megkérdezettek 67 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok Magyarországon. A választás óta publikált kutatások mind egy irányba mutatnak: a Tisza folyamatosan erősödik, miközben a Fidesz tábora nemcsak zsugorodott, hanem kevésbé mozgósíthatóvá is vált.

2026. július 1. szerda, 14:15

Fotó: MTI/MTVA / Hegedüs Róbert - Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 30-án.
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt szólal fel az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 30-án.
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A nyár beköszöntével sem múlt el a Tisza-eufória: a HVG számára június utolsó hetében készített Medián-felmérés szerint a magyar választók körében továbbra is kiugróan erős a kormánypárt támogatottsága, miközben a Fidesz–KDNP lassú, de folyamatos lejtmenetben van.

A teljes népesség 67 százaléka úgy látja, hogy Magyarországon jó irányba mennek a dolgok, és csak 21 százalék szerint rossz irányba. Ez történelmi csúcs: a kutatóintézet korábban 2002-ben mért hasonlóan magas optimizmust, nagyjából ugyanennyi idővel az akkori választás után, de akkor is csak 61 százalék volt azok aránya, akik jó irányt érzékeltek.

A fordulat különösen akkor látványos, ha a választás előtti hónapokkal vetjük össze az adatokat. A Medián adatai szerint 2025-ben és 2026 elején rendre 60 százalék körül vagy afelett volt azok aránya, akik szerint rossz irányba mentek a dolgok az országban. Márciusban még 63 százalék látta negatívan a helyzetet, közvetlenül a választás előtt pedig még mindig 60 százalék volt a pesszimisták aránya. Ehhez képest április második felében már 54, április végén–május elején 63, júniusban pedig 67 százalék mondta azt, hogy jó irányba halad az ország.

A pártszimpátia alapján a várakozásoknak megfelelően óriásiak a különbségek. A Tisza Párt szavazóinak 92 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok, a Fidesz–KDNP támogatóinak viszont 71 százaléka rossz irányt érzékel. A más pártok szavazói és a pártnélküliek ennél jóval megosztottabbak: körükben 45 százalék lát jó irányt, 26 százalék rosszat, 29 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.

A pártpreferenciákban is tovább nyílt az olló. A teljes népességben a Tisza Párt 60 százalékon áll, a Fidesz–KDNP 18 százalékon. A Mi Hazánk 4 százalékot kapna, a Demokratikus Koalíció 1 százalékon áll, az egyéb pártok együtt szintén 1 százalékot érnek el, miközben 16 százalék nem tudott vagy nem akart pártot választani.

A választani tudók körében még nagyobb a Tisza fölénye: itt 71 százalék támogatná Magyar Péter pártját, 21 százalék a Fidesz–KDNP-t, 5 százalék a Mi Hazánkat. A választani tudó biztos szavazóknál pedig 73–21 az állás a Tisza javára, vagyis a kormánypárt előnye ebben a körben meghaladja az 50 százalékpontot. Májusban ugyanez az arány még 70–23 volt, vagyis a különbség tovább nőtt.

A Medián szerint a Fidesz problémája már nem csupán az, hogy kevesebb szavazója van, hanem az is, hogy a megmaradt tábor elkötelezettsége lazult. Kevesebb fideszes mondja azt, hogy biztosan elmenne egy újabb választásra, mint ahány tiszás.

A választás utáni egyik legérdekesebb jelenség a választói emlékezet átalakulása. A mostani felmérésben a válaszadók 63 százaléka állította azt, hogy áprilisban a Tiszára szavazott. Ez már májusban is feltűnő volt, akkor 62 százalék emlékezett így.

A Medián már az április közepén között készült első választás utáni felmérésében is azt írta, hogy a „győzteshez húzás” nemcsak a pártpreferenciákban látszik, hanem abban is, hogyan emlékeznek vissza a választók a saját szavazatukra. Akkor 59 százalék mondta azt, hogy a Tiszára, 26 százalék pedig azt, hogy a Fideszre szavazott, miközben valójában a Tisza 54,72, a Fidesz–KDNP 37,24, a Mi Hazánk 6,01 százalékot szerzett a belföldi szavazatok között.

Módszertan

A Medián felmérése 2026. június 22. és 29. között készült, 1000 fős országos reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, a hibahatár a teljes mintában legfeljebb ±3,1 százalékpont.

A korábbi felmérések is hasonló mintát mutattak

A fenti felmérés számai nem előzmény nélküliek. A 21 Kutatóközpont májusi felmérésében a választani tudók körében 69–23 volt az állás a Tisza javára, a biztos szavazók között pedig 71–21. A teljes népességben a Tisza 60, a Fidesz 20 százalékon állt. A kutatóközpont értékelése szerint a különbség már akkor jóval túlmutatott a választás után megszokott győzteshez húzáson.

A Publicus Intézet májusi kutatása még nagyobb szakadékot mutatott. A felmérésben a teljes népességen belül 55–17 volt az arány a Tisza javára, a biztos szavazóknál 60–18, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 73–20. A Publicus szerint a Fidesz a választás óta nagyjából egymillió szavazót veszített.

Az IDEA Intézet májusi kutatása ugyanezt a tendenciát erősítette meg: a teljes felnőtt népesség 59 százaléka a Tiszára, 20 százaléka a Fidesz–KDNP-re szavazott volna, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 68–25 volt az állás a kormánypárt javára. Az IDEA szerint május elejére a két nagy párton és a Mi Hazánkon kívüli politikai formációk gyakorlatilag mikropárttá zsugorodtak.

Június elején a Závecz Research is történelmi Tisza-előnyt mért. A teljes felnőtt népesség 56 százaléka mondta azt, hogy a Tiszára szavazna, míg a Fidesz támogatottsága 18 százalékon állt. A Závecz szerint a Tisza tábora ekkor 4,4 milliósra, a Fideszé 1,4 milliósra volt becsülhető. Különösen súlyos adat volt a Fidesz számára, hogy a 18–39 évesek körében 9, Budapesten pedig 8 százalékon állt.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet