Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke továbbra sem nyugodhat meg, legalábbis, ami a bennfentes kereskedelem gyanúját illeti. Az Economx megtudta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik a különös tőzsdei ügylet után. Ugyanakkor Gulyás Gergely miniszter szerint mind a jegybank, mind az ügyészség a kormányzattól függetlenül folytatja le a vizsgálatát. Így a kancellária miniszter a kérdésünkre sem volt hajlandó kommentálni, hogy már lassan két év telt el a hivatkozott részvényügylet óta, de azóta sem sikerült érdemben eredményt, elkövetőt felmutatni. 

Pedig Gulyás Gergely még azt is elárulta a kérdésünkre a Kormányinfón, hogy bár sokat beszélt Varga Mihály jegybankelnökkel, de

Magyar Péter ügye ezeken az egyeztetéseken nem került elő.

Mindenesetre portálunk kérdésére a Magyar Nemzeti Bank megerősítette, hogy 2025. június 18-án még piacfelügyeleti eljárást folytatott annak kivizsgálására, hogy a vonatkozó uniós rendelet (MAR) szerinti tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések sérültek-e a több személy által kötött egyes tőkepiaci tranzakciók kapcsán. A tiltott bennfentes kereskedelem gyanújával érintett tranzakciók az OPUS 2023. július 21. napi részvényvisszavásárlási programjának közzétételét megelőző tőkepiaci magatartást érintik - írták. 

Az MNB 2023. szeptember 28-án több személlyel, illetve 2024. november 28-án további több személlyel szemben hivatalból indította meg a piacfelügyeleti eljárást. Amíg a kérdésében érintett hatósági eljárás folyamatban van, addig – tekintettel a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 150. §-nak rendelkezéseire – az eljárásról az MNB további részleteket nem közölhet.

Az MNB tv. hivatkozott paragrafusa egyébként többek között azt mondja ki, hogy az MNB alkalmazottai és felügyelőbizottsági tagjai kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, banktitkot, értékpapírtitkot, fizetési titkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni, ezen adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokat betartani. Ez a kötelezettség a megbízatás megszűnését követően is fennmarad. Illetve az MNB alkalmazottai szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az MNB nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Az MNB alkalmazottai a szakmai titkot jogosulatlanul nem tehetik közzé és nem hasznosíthatják.

A jegybanknál is érdeklődtünk, hogy vajon mennyi ideig kellene tartania egy ilyen vizsgálatnak. Ezzel kapcsolatban nem kaptunk konkrét választ, de a törvény kimondja, hogy az MNB piacfelügyeleti eljárást indít bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás, valamint bennfentes információ jogosulatlan közzétételének gyanúja esetén, és az ügyintézési határidő az ellenőrzés hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap a hatósági ellenőrzési eljárás lefolytatására, továbbá jogszabálysértés megállapítása esetén további három hónap a hatósági eljárás lefolytatására.

Ehhez képest 2023. szeptember 28-án kezdődött meg az első jegybanki piacfelügyeleti eljárás. 

Az ügyészségi nyomozásról először idén február 24-én lehetett hallani. Az elmúlt közel négy hónappal kapcsolatban mindössze annyit tudtunk meg a Kormányinfóval párhuzamosan, hogy

a megkeresésünk tárgyával kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészségen eljárás van folyamatban, amely ügyben további tájékoztatás az eljárás érdekeire figyelemmel jelenleg nem adható.

Börtön is lehet belőle

A tét nagy, a bennfentes kereskedelmet adott esetben a törvényalkotó akár öt év szabadságvesztéssel is szankcionálhatja.

A bennfentes kereskedelem lényege az, hogy valaki egy árhatással bíró, ám nem nyilvános, belső információ birtokában köt ügyletet, azaz vásárol, vagy ad el. Itt tehát fontos, hogy egyrészt privát, csak a befektetők egy szűk köre által ismert információról legyen szó (ilyen például a társaság minden olyan korábban nem közölt adata, mely a még nem nyilvánosságra hozott negyedéves jelentésben szerepel), ahogyan az is, hogy ez olyan információ legyen, ami mozgatni fogja az árakat (senkit nem zavar, ha csak egyvalaki ismeri a következő főkönyvelő nevét, mert ezen adat birtokában nem fognak tudni nyereségesen kereskedni), és

természetesen szükséges az, hogy a bennfentes ténylegesen üzletet kössön az információ nyilvánosságra kerülése előtt

– magyarázta az Economxnak korábban Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

A közgazdász hangsúlyozta, az elkövető az, aki ármozgató bennfentes információ birtokában vásárol vagy elad. A lépések pedig roppant egyszerűek:

  • valaki megtud egy ilyen magáninformációt;
  • majd ennek birtokában, annak kihirdetése előtt megfelelő pozíciót vesz fel az adott termékben, magyarul vásárol vagy elad;
  • viszont aki bennfentes kereskedést hajt végre, bűncselekményt követ el, amely akár öt éves szabadságvesztést is vonhat maga után büntetésként. 

Mi történt 2023. július 21-én?

Az Index korábban arról írt, hogy Magyar Péter 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értéke jelentősen megnő. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez felveti a bennfentes kereskedelem gyanúját, és hivatalosan elindult a vizsgálat, amelynek részeként 24 kérdést küldött a jegybank Magyar Péternek. 

Az irat pontosan dokumentált tranzakciókat tartalmaz, dátumokkal, megbízási számokkal, részletesen bemutatva, hogy a politikus mikor és milyen részvényeket vásárolt – külön kiemelve a 2023. július 21-i OPUS-részvényügyleteket. A jegybank munkatársai tételesen szembesítették a politikust a problémás tranzakciókkal, amelyeket korábban tagadott, és amelyek megalapozhatják a bennfentes kereskedelem gyanúját.

Például

2023. július 21-én 11 óra 16 perckor harminchét ezer darab részvényre adott be eladási megbízást,

és a tételes kimutatásban minden egyes júliusi tranzakciója nyomon követhető megbízási számra lebontva. Tehát az is, hogy később esetlegesen mennyit értékesített – annak ellenére, hogy ezt letagadta. 

A jegybank első kérdése a következő volt:

kérem, nyilatkozzon arról, hogy 2023. július 21-én miért adott tőkepiaci megbízásokat OPUS-részvényre – itt a jegybank szakemberei még az ISIN-számot is feltüntetik –, illetve milyen információ, adat, elemzés alapján kereskedett aznap? Miből fedezte a tranzakciókat?

Három gyanús jel

Amennyiben a nyilvánosságra került információk valósak, az Sebestyén Géza szerint három ok miatt is nagyon gyanússá teszi azt, hogy itt valóban bennfentes kereskedésről van szó:

  1. A szűk körben ismert információ (részvény-visszavásárlási döntés) nagyon komoly árfelhajtó erővel bír. Amikor egy cég saját részvényeket vásárol vissza, az két okból is jókora árfolyam-emelkedést szokott okozni. Egyrészt maga a többletkereslet is hajtja felfelé az árakat, másrészt van egy lélektani hatás is, amelynek lényege, hogy a legtöbbet a cég vezetése tud a vállalat valós helyzetéről, így amennyiben szerintük érdemes vásárolni, akkor ezt mások is egyértelmű vételi jelnek tekintik.
  2. A hírek alapján a vásárlás pár órával az információ nyilvánosságra kerülése előtt történt, az eladás pedig rögtön a következő kereskedési napon. Ha ez így volt, az egyértelműen mutatja, hogy itt nem hosszú távú befektetésről volt szó, hanem rövid távú spekulációról, amit egy értelmes befektető akkor lép csak meg, ha van valamilyen olyan oka erre, ami a spekulációt logikussá teszi.
  3. Ráadásul a hírek szerint Magyar Péter a teljes portfolióját egyetlen papírba forgatta. Ilyet az óvatos befektetők nem igazán szoktak csinálni, a tőzsde egyik alapszabálya, hogy több befektetésben érdemes diverzifikáltan tartani a vagyonunkat. Az ilyen koncentrált lépés azt sugallja, hogy nagyon erős érvek szóltak az adott papír mellett, a hétfői eladás pedig azt mutatja, hogy ezek az érvek hétfőn már nem voltak érvényesek. Mivel a pénteki zárás és a hétfői nyitás között vált nyilvánossá a cég részvényvisszavásárlási szándéka, így egy felügyelet számára ez bőven teremthet elég alapot arra, hogy vizsgálatot indítson.

Szerinte ugyanakkor nagyon fontos megjegyezni, hogy

a jegybank ok nélkül nem kérhet be információkat magánszemélyek tőzsdei tranzakcióiról,

ám ha bennfentes kereskedés gyanúja áll fenn, akkor ezt köteles megtenni. Ugyanezt kell tennie akkor, ha egy adott befektetés árfolyamában vagy forgalmában gyanús folyamatokat tapasztal.

Ezek szerint a gyanús tőzsdei ügyletet követően alig több mint két hónappal már meg is kezdte a vizsgálatot a Matolcsy György vezette jegybank, bár akkor Magyar Péter még nem ellenzéki vezető volt, hiszen 2024. február 11-én jelent meg először a Partizán stúdiójában. 

Kapcsolódó