A legfrissebb elemzések az NMHH közleménye szerint arra mutatnak rá, hogy az általános trendeknél gyorsabban változnak a fiatalabb generációk fogyasztási szokásai.

Az elemzés alapján a 13-17 és 18-29 évesek 133, illetve 144 percet töltenek tévézéssel, ami jócskán alulmarad az országos, 289 perces átlagtól.

Hasonló tendencia figyelhető meg a rádióhallgatás terén is: 2022-ban átlagosan 64 százalékkal kevesebbet időt töltöttek rádiózással a 15-19 évesek, a 20-29 évesek pedig harmadával kevesebbet 2019-hez képest.

A folyóiratok, magazinok és nyomtatott napilapok terjesztése évek óta csökken, a 15 évnél idősebbeknek már csak a 44,2 százaléka olvas nyomtatott újságot valamilyen rendszerességgel, az ennél fiatalabbak körében pedig még alacsonyabb ez az arány.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a 8-15 éves korosztály tagjai átlagosan 234 percet, azaz naponta nagyjából 4 órát töltenek okostelefonozással.

Ezzle párhuzamosan pedig az internetezéssel töltött idő is emelkedett a teljes népességet tekintve: a magyar felhasználók 58 százaléka 2022-ben naponta átlagosan több mint 3 órát töltött a képernyő előtt.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek a kutatás alapján a filmes, valamint a zenei streamingszolgáltatók is, továbbá a videómegosztó platformok közül a YouTube és a TikTok.

A jelentés szerint a tavalyi évben megtorpant a hirdetési bevételek emelkedése, sőt, a nominális növekedés komoly csökkenést mutat reálértéken: a 163 milliárd forint körülire becsült teljes hazai online hirdetési piac bevételeinek közel kétharmada a Meta és az Alphabet kasszájában landolt.

Tarolnak az álhírek

A hírfogyasztás és az információszerzés tendenciái is alaposan megváltoztak: a 15-75 éves korosztály mindössze 4 százaléka használja egyszerre a kutatott médiatípusok mindegyikét. 24 százalékuk hármat, 44 százalékuk pedig kettőt választ., 23 százalékuk pedig egyetlen forrásból tájékozódik. A megkérdezettek 3 százaléka semmilyen médiatípust nem használ ahhoz, hogy a világról tájékozódjon.

A közösségi oldalakat használó 16 év felettiek 74 százaléka találkozott már káros tartalmakkal, az esetek 54 százalékában álhírekkel, 46 százalékban pedig csaló hirdetésekkel.