A parlament június közepén fogadta el, és július 1-jén lép hatályba a Navracsics Tibor vezette minisztérium által alkotott törvényt, amely elvileg lehetővé teszi, hogy a túlzsúfolt települések - például az agglomerációban vagy a Balatonnál - megálljt parancsoljanak a betelepülési hullámnak. A törvénytervezet számos kritikát kapott, szakmai és önkormányzati körökből egyaránt. Változott is az első verzióhoz képest: kikerült a szövegből az ingatlan adásvétel komplett tiltása, illetve a „kívánt lakosságszám” meghatározása.

A törvény hamarosan élesedik ugyan, eddig nincs jele annak, hogy önkormányzatok gőzerővel készülnének az alkalmazásra, a hvg.hu által megkérdezett

települések többsége még kivár, és inkább az alkotmányossági kockázatoktól tart, mint a növekvő lakosságszámtól.

A Budapest környéki Solymáron Zlinszky Péter polgármester például úgy látja, hogy a lakosságszám növekedése valóban komoly gondokat okoz, de a törvény túl sok jogi kockázatot hordoz. Úgy véli, az önkormányzatok által kidolgozható szabályozások könnyen megtámadhatók lesznek a bíróságokon, ezért egyelőre kivárnak. A polgármester szerint

a mintát azok a települések adják majd, ahol az első próbálkozások túlélnek egy-két pert.

Mások - például Vámosszabadi polgármestere, Ambrus Gellért János - egyenesen fejlődésellenesnek tartják a törvényt. A Győr közelében fekvő, gyorsan növekvő településen kifejezetten több lakost szeretnének, mondván: a közszolgáltatások csak így maradhatnak fenn. Hasonló álláspontot képvisel Szigetszentmiklós polgármestere, Nagy János is, aki szerint a kormány inkább infrastrukturális beruházásokkal segíthetné a túlterhelt településeket, ahelyett, hogy betelepülési korlátozásokra biztatja őket.

Gárdonyban ugyan érzékelik a túlterheltséget - például az oktatás és egészségügy terén -, de Eötvös Pál Árpád polgármester szerint az ingatlanpiacba való beavatkozás aránytalan és veszélyes. A jogszabályt Budaörs első embere, Wittinghoff Tamás még keményebben bírálta: szerinte a törvény sérti az uniós jogot, hiszen korlátozza a szabad mozgást, miközben nem segít a már ott élők gondjain. A települések valós problémája ugyanis az építéshatósági jogkörök elvonása és a beépítés szabályozásának hiánya, ezeken a törvény nem változtat.

Van ugyanakkor példa arra is, hogy egy önkormányzat élni kíván az új lehetőséggel. A gyorsan növekvő Győrzámoly polgármestere, Granát Gábor szerint szükség van a betelepülés fékezésére a közszolgáltatások védelme érdekében. Szerinte a törvény nem tiltás, hanem eszköztár, amelyet felelősséggel kell használni. A faluban már azt is fontolgatják, hogy helyi hozzájárulást írjanak elő új lakóépületek esetén, és szabályozzák az elővásárlási jogot. Az viszont sokatmondó, hogy

a legtöbb megkérdezett település - köztük Dunakeszi, Dunaharaszti, Nagykovácsi vagy Pilisvörösvár - már a törvény hatályba lépése előtt meglépte a saját intézkedéseit, így egyelőre nem kíván élni az új szabályozással.

Az ágazatot jól ismerő szakértő szerint várhatóan maximum 20 település él majd a törvény nyújtotta lehetőségekkel, és az intézkedések hatása csak évek múlva lesz érzékelhető.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott jogszabály lényege, hogy a helyi önazonossághoz való jog alapján a települési közösség rendeletalkotással úgynevezett „önvédelmet” gyakorolhat, mivel „helyi közügyként” a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy helyi rendelet alapján az önkormányzatok korlátozó intézkedéseket alkalmazhatnak:  elővásárlási jog előírása, lakcím létesítés korlátozása, vagy feltételhez kötése, betelepülési adó fizetési kötelezettség előírása.

Kapcsolódó