A felnőtt magyar lakosság harmada dohányzik. Az elmúlt években kissé csökkent a dohányzó férfiak száma, de a nőké emelkedett, ma már minden negyedik magyar nő ezen káros szenvedéllyel. A magyar dohányosok több mint fele már próbált leszokni, de csak töredékük vette igénybe szakember segítségét – hangzott el nemrég egy sajtótájékoztatón.

A leszokás orvos vagy képzett leszokástámogató szakember segítségével könnyebb. Már a háziorvos is ajánlhat olyan  gyógyszeres terápiát, ami a nikotin- és a szokásfüggés csökkentésében egyaránt segít.  Év elején készült egy új szakmai irányelv, erről itt már írtunk bővebben.

Kapcsolódó

Népegészségügyi feladat 

A dohányzás világszerte komoly népegészségügyi kihívás. A nikotin és a dohányzás negatív hatásai közismertek, de az újfajta dohánytermékek, például a hevített dohánytermékek és nikotinos tasakok, valamint az e-cigaretták káros egészség hatásával kevesen vannak tisztában.

Most a szakértők is rámutattak arra,  hogy van segítség a leszokásban és gyógyszeres terápia is előrelépést jelenthet. 

Az eljtisztatudovel.hu weboldalon a tanácsadásban egyre nagyobb szerepet vállaló hazai egészségfejlesztési irodák elérhetőségei is megtalálhatók. 

Az Eurobarométer 2020-as adatai alapján az  Európai Unióban a megkérdezettek 23 százaléka dohányzik rendszeresen, ezzel az aránnyal az európai térség a világátlag alatt van.

Egy 2019-es felmérés szerint Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el: a felnőttek mintegy harmada, 29 százaléka dohányzik, ebből a férfiak 34 százalékot, a nők 25 százalékot tettek ki, mondta Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa.

Alternatív dohánytermékek: hamis biztonság, új kockázatok  

A 2024 elején kiadott „Egészségügyi szakmai irányelv - a dohányzásról való leszokás támogatásáról” részletesen foglalkozik a dohányzás hazai helyzetének összes lényeges és aktuális vetületével, köztük az alternatív dohánytermékek gyors terjedésével, és ennek veszélyeivel.

Rendkívül aggasztó tendencia, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárható ütemben csökken, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek fogyasztása világszerte, így hazánkban is gyorsan terjed.

Ez utóbbiak ugyanis hosszú távon nem csökkentik, hanem növelik a dohányzók számát, hiszen bizonyítottan növelik a rászokás kockázatát – mondta Fényes Márta, tüdőgyógyász szakorvos és leszokástámogató szakember, az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ szakmai tanácsadója.

Hozzátette: a 2019-es hazai felmérés idején a lakosságnak még csak 2 százaléka fogyasztott ilyen termékeket, de az egy évvel később készült Eurobarométer adatai szerint ez az arány már 9 százalékra nőtt.

A szakértő megjegyezte: széles körben terjedő tévhit, hogy az alternatív termékekre való átszokással a leszokás „meg is van oldva”. Társadalmi szintű tisztázást igényel a  dohányzásról dohány- és nikotintartalmú termékekről való leszokás, illetve az átszokás fogalma. 

A frissített szakmai anyagból ugyanis az is kiderül, bizonyítékok támasztják alá, hogy az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek is káros hatással vannak az érrendszerre, a légutakra és az immunrendszerre. 

Továbbá az e-cigaretta növeli a nikotinmérgezés, az aeroszol belélegzéséből származó toxicitás, az égési sérülések, a tüdőszövet-károsodás veszélyét, és – különösen fiataloknál – a dohányzásra rászokás és a nikotinfüggőség kialakulásának kockázatát.

Sok a korrigálandó tévhit az  e-cigarettával kapcsolatban. Sokan még mindig úgy vélik, hogy ártalmatlan, miközben egyre több egészségkárosító következményére derül fény  – mondta Fényes Márta.

A szakértő rámutatott: az e-cigaretta folyadékából egyrészt számos összetevő változatlanul kerül a belélegzett aeroszolba, így a légutakba. Másrészt a magas hőmérséklet hatására az összetevők lebomlanak, átalakulnak, és mérgező – többek között rákkeltő, nyálkahártya-irritáló, tüdőszövet-károsító, oxidatív stresszt okozó és krónikus gyulladásos kórkép kialakulását elősegítő – vegyületek jönnek létre.

A hevített dohánytermékek a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az ér- és az immunrendszert. 

Pár hét nikotintartalmú termék alkalmi használata után már jelentkezhetnek a  nikotinfüggőség jelei, rendszeres használata pedig igazoltan növeli a hagyományos cigarettára való rászokás valószínűségét.

A dohányzás az egyetlen olyan rizikótényező, amelyiknek kiemelkedő szerepe van a négy legnagyobb halálozási arányt mutató betegség – a daganatok, a szívbetegségek, a krónikus légzőszervi betegségek és a diabétesz – kialakulásában. 

Hazánkban a dohányzás a felelős a halálozások 21 százalékáért, és évente mintegy 27 ezer ember hal meg a dohányzással összefüggő kórállapotok miatt. Ez ugyan három százalékpontos javulást jelent 2010 óta, – amelynek fő oka a dohánytermékek folyamatos drágulása és a hozzáférés korlátozása – de a dohányzásról leszokás intézményes támogatása fejlesztésre szorul.

Sokan akarnak leszokni, de nem kérnek segítséget

Pozitív trend, hogy Magyarországon az elmúlt több mint húsz évben nőtt a leszokási kedv: 2019-ben a 18 év feletti dohányzóknak több mint a fele (54 százalék) legalább egyszer már megpróbálta letenni a cigarettát; 2000-ben ez az arány még csak 47 százalék volt.

A megkérdezettek döntő többsége (78 százalék) nem vett, illetve nem venne igénybe segítséget a leszokáshoz, kis részük viszont igényelné ehhez a külső támogatást. Figyelmet érdemel, hogy a dohányzók mindössze két százaléka kérte szakember segítségét, hogy leszokjon a dohányzásról. 

Ebben a folyamatban a hazai egészségfejlesztési irodahálózat (EFI) leszokást támogató szakembereinek a területi ellátásban már most is jelentős szerepük van, de már egy tájékozott háziorvos is kézzelfogható segítséget nyújthat az érintetteknek – hangsúlyozta Hepfné Nagy Hajnalka, a kaposvári EFI leszokástámogató tanácsadója.

Kiemelte, hogy a gyógyszeres leszokástámogatás gyakran még az egészségügyi dolgozók számára is ismeretlen módszer. Holott a hatékony leszokástámogatás két alapköve a nikotinfüggés és a szokásfüggés csökkentése, amelyekhez egyre több terápiás lehetőség áll rendelkezésre – tette hozzá a szakember.

A megoldás: tájékozott tájékoztatás

A leszokástámogatás intézményi gyakorlata kétszintű: 

  • Első szintje a dohányzás rövid és hosszú távú veszélyeire figyelmeztető, a személyre szabott megoldási lehetőségekről – a megfelelő gyógyszeres terápiáról és/vagy pszichés támogatásról – szóló beszélgetés, az úgynevezett minimálintervenció. Ez a rövid tanácsadás az alapellátásban, járóbeteg szakellátásban minden találkozásnál alkalmazható, és igény esetén a dohányzó referálható a szakellátás felé. 
  • A második szint az intenzív leszokástámogatás: olyan, szakember által vezetett, több alkalomból álló program, amelynek célja a leszokásban motivált dohányzó proaktív segítése viselkedésterápiával és gyógyszeres támogatással.

A dohányzás kettős függéssel járó, leszokási epizódokkal tarkított krónikus betegség. A sikeres leszokáshoz a függőség mindkét komponensét, a nikotinfüggést és a szokásfüggést egyaránt kezelni kell.

A szakértők elmondták: az erősen függő dohányzók általában nem tudnak kiegészítő gyógyszeres kezelés nélkül leszokni a cigarettáról. Nekik segíthet a nikotinpótló terápia (tapasz, rágó), illetve a nikotint nem tartalmazó célzott receptköteles gyógyszeres kezelés, amelyet bármely orvos – akár a háziorvos is – javasolhat és felírhat.