Végre kiderült, milyen lesz egy árrésstop-nélküli Magyarország. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi Inflációs jelentése ugyanis kitér arra, hogy a központi árszabályozás kivezetése milyen hatással lehet a fogyasztói árak alakulására. Ez az jelenti, hogy a kormányzat tervei alapján tényleg kivezetik az árrésstopot,
forró őszre számíthatnak a kormánypártok
az országgyűlési választásokra ráfordulva.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a jegybank szerint az infláció az év eleji szintekhez képest mérséklődött az elmúlt hónapokban, míg az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul, ugyanakkor most már azzal is tisztában vagyunk, hogy ennek mi az oka.
Ám, mielőtt kikérnénk a feketelevesünket, nézzük meg, egyáltalán maradt-e rá pénzünk.
Az MNB megállapította, hogy 2025 májusában az infláció 4,4 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,8 százalékra mérséklődött. A részben hatósági, részben önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak.
Ugyanakkor a vállalatok árazási viselkedésében továbbra is erős átárazások figyelt az MNB.
Példaként felhozták a jelentésben, hogy a májusi árváltozások mértéke az iparcikkek esetében enyhén a historikus átlag felett alakult.
Az egyszeri tényezők hatásától szűrve a piaci szolgáltatások esetében is élénk volt az áremelkedés. A lakossági inflációs várakozások csökkentek, ugyanakkor továbbra is magas szinten tartózkodnak.
Az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul az infláció, amit azzal is magyaráz az MNB, hogy középtávon az élénk fogyasztási kereslet, a változékony nyersanyagpiaci mozgások és a tartósan erős bérdinamika az inflációs alapfolyamatok gyorsulásának irányába hatnak.
Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és csak 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt:
- idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható,
- míg 2026-ban 3,7 százalékon,
- 2027-ben pedig 3 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.
A legfontosabb kérdés viszont az árrésstop sorsa. Ugyanis bár Varga Mihály jegybankelnök a korábbi sajtóbeszélgetésen nem árult el a konkrétumokat, arra viszont utalt, hogy
az MNB figyelembe vette a szabályozás kivezetését.
Erre vonatkozó dátummal legutóbb Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jelentkezett,
miszerint a határidő augusztus 31.,
azonban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint van arra is esély, hogy az árrésstop valamilyen formában velünk maradjon.
Miközben azt többször is elismerik, hogy a hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak, de a jelentésben ugyanakkor leszögezik:
az árréskorlátozások kivezetését követően az áremelkedési ütem az ősz közepére átmenetileg 5 százalék közelébe emelkedhet.
Tehát ettől tart a Nemzetgazdasági Minisztérium. Amennyiben kivezetik az árrésstopot, az érintett termékek ára érezhetően emelkedni fog. Az pedig csak külön érdekesség, hogy az MNB szerint az árrésstop nélkül fog csökkeni az infláció a következő években. Sőt, kiemelik azt is, hogy miközben a kivezetés után az árszint várhatóan visszatér a korábbi szinthez, ami önmagában is inflációs nyomást generál,
az intézkedések megszűnése „alacsonyabb bázist” is hagy maga után, ami viszont technikailag növeli meg a következő évi inflációs mutatókat.
Magánvélemények
Emlékezetes, korábban igazat adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Economxnak, az árrésstop kivezetése, hasonlóan az ársapka utáni napokhoz, áremelkedéshez vezethet. Ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva megírtuk,
a hatósági ár kivezetése 2024 júliusában az élelmiszerek egyhavi árváltozását 0,8, a teljes inflációt pedig 0,2 százalékponttal növelte.
Így az NGM nem is jelölt meg a kivezetéssel kapcsolatos határidőt.
Talán erre is utalt Varga Mihály, amikor az Economxnak úgy nyilatkozott, hogy
olvassuk, hogy esetleg mely politikusok, vagy kormánytagok milyen magánvéleménynek adnak hangot, de amíg ezek nem manifesztálódnak kormánydöntésekben, addig ezekből nem lehet kiindulni.