A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden nem változtatott az alapkamaton, amely szeptember óta 6,5 százalék. A döntés után megjelent a közlemény, amely szerint

a magyar gazdaság idei növekedéssel kapcsolatos prognózisát 0,8 százalékra vágta vissza a jegybank. A márciusi jelentésben még 1,9-2,9 százalékos GDP-bővülést várt a jegybank idénre.

Kapcsolódó

Indoklásuk szerint a tavaszi hónapok magas frekvenciás adatai:

  • változatlanul visszafogott teljesítményre utalnak
  • a lakossági fogyasztás élénk növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak
  • a bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. 

A második negyedévben a kettősség továbbra is fennmaradt: a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 5 százalékkal bővült, ugyanakkor az ipari termelés jelentősen, az építőipari termelés kismértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Jövőre életjeleket mutathat a gazdaság

Az év második felében fokozatos élénkülés várható, amit a stabilan erős fogyasztásnövekedés mellett a lassan normalizálódó külső konjunktúra, valamint bázishatások is támogatnak.  

Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők a konjunktúra további élénkülésének irányába hatnak. A magyar GDP 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.

Ugyanakkor ezek a célszámok is jóval szerényebbek a korábban vártnál. Három hónapja a jövő évre 4,2 százalék volt a GDP-növekedési prognózis, a 2027-re pedig 3,3 százalék.

Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések egyaránt támogatnak. Az elmúlt évek nagy kapacitásbővítő beruházási projektjei fokozatosan pedig megkezdik a termelést.

Az európai konjunktúra élénkülésével és az új kapacitások termelésének felfutásával az előrejelzési horizonton az export gyorsabb bővülése és az exportpiaci részesedésünk emelkedése várható.

A reálgazdasági teljesítmény kettőssége a hazai hitelpiacon is tükröződik: az első negyedévben a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, míg a vállalati szegmensben még nem történt fordulat.

A háztartási hitelállomány a lakosság javuló jövedelmi helyzete, a lakáspiaci áremelkedés, valamint a munkáshitel program elindítása következtében 2025-ben mintegy 12, majd 2026-ban és 2027-ben 9–11 százalékkal emelkedhet.

A vállalati hitelállomány a konjunktúra élénkülésével és a gazdasági környezetet övező bizonytalanság oldódásával 2025-ben 4,5, 2026-ban és 2027-ben pedig 9 százalékkal emelkedhet. A hazai bankok tőkeellátottsága erős és likviditása a kifutó jegybanki programok ellenére bőséges marad.

Infláció: sáv felett maradunk egész évben

2025 májusában az infláció 4,4 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,8 százalékra mérséklődött. A részben hatósági, részben önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak. Ugyanakkor a vállalatok árazási viselkedésében továbbra is erős átárazások figyelhetők meg. A májusi árváltozások mértéke az iparcikkek esetében enyhén a historikus átlag felett alakult. Az egyszeri tényezők hatásától szűrve a piaci szolgáltatások esetében is élénk volt az áremelkedés. A lakossági inflációs várakozások csökkentek, ugyanakkor továbbra is magas szinten tartózkodnak.

Az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul az infláció. Középtávon az élénk fogyasztási kereslet, a változékony nyersanyagpiaci mozgások és a tartósan erős bérdinamika mellett szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az inflációs cél.

Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.

Varga Mihály kiemelte, hogy az inflációt felfelé mutató, míg a gazdasági növekedést lefelé mutató kockázatok övezik. Hangsúlyozta, hogy az infláció elleni küzdelem jegyében továbbra is szigorú monetáris politikára van szükség.

A jegybank prognózisa szerint a folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben a GDP 2 százaléka, 2026-ban 2,2 százaléka, 2027-ben pedig 2,5 százaléka körül alakulhat.

A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, amit főként a mérséklődő kamatkiadások, valamint a csökkenő állami beruházások támogatnak. A kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az államadósság 2025. évi csökkenését a magas pénzforgalmi hiány mellett a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti. A hiány fokozatos mérséklődésével a GDP-arányos adósságráta 2026-tól csökkenhet.