A diplomataképzés két legelterjedtebb nemzetközi modellje a diplomáciai akadémia, illetve az egyetemi képzés. Az akadémiai megoldást alkalmazza például Ausztria és számos dél-amerikai ország. Itt az egyetemet végzett jogászokat, bölcsészeket, gazdasági és katonai szakértőket a külügyminisztérium kebelén belül működő diplomáciai akadémia képezi külügyessé. Az egyetemi modellben maguk az egyetemek tartanak fenn diplomáciai iskolákat. Erre példa az amerikai Fletcher School of Law and Diplomacy vagy a Georgetown University diplomáciai szakja. Innen a végzettek nagy része külügyi pályára megy. Magyarországon a hivatásos vagy karrierdiplomaták képzésének szokásos útja, hogy elvileg bármilyen diploma megszerzése után jelentkeznek a Külügyminisztériumba (KüM). Ott a felvételi vizsgán megfeleltek közül évente 10-30 főt felvesznek a tárcához köztisztviselőnek. Egy esztendő múltán hét tárgyból le kell vizsgázniuk a jelölteknek. Aki ezt az úgynevezett diplomatavizsgát sikeresen leteszi, azt a külügyminiszter diplomatává nevezi ki. Ezt követően kapja meg az első diplomáciai rangját. A pályakezdők általában a segédattasé vagy attasé szintről indulnak. A más területről érkező, nagyobb szakmai múlttal rendelkezők magasabb ranggal - harmad- vagy másodtitkár, titkár - kezdhetnek. A magyar diplomaták és külpolitikai szakértők képzésének helye hagyományosan a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE). Posztgraduális képzésben a BKÁE intézete - a Budapest Institute for Postgraduate International and Diplomatic Studies (BIGIS) - nyújt külügyi vagy Európa-szakirányon diplomát. A posztgraduális képzés négy féléves, szemeszterenként 170 ezer forintba kerül. A több száz jelentkező közül évente 40-50 főt vesznek fel. Külügyi szakokat indított néhány évvel ezelőtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is, emellett tucatnyi más egyetem és főiskola is indított európai uniós szakirányt, különböző színvonalon. A felvételizők között erősen tartja magát a feltételezés, hogy a Pázmány diplomája jelenleg a legszívesebben látott végzettség a külügyi felvételin. A Külüggyel kitűnő az együttműködés, jelenleg is vannak a minisztériumból hallgatóik és oktatóik - mint azt lapunknak Rostoványi Zsolt, a BIGIS igazgatója elmondta. Véleménye szerint csupán a jobban fizető versenyszféra csábítása miatt hagyták el sokat a külügyet. Tóth Katalin A nem hivatásos diplomatákra vonatkozó szabályok minden országban különböznek a karrierdiplomatákra vonatkozó követelményektől. Kivételt normális esetben a konzuli vizsga jelent, amely nélkül általában senki nem teljesíthet konzuli szolgálatot. A továbbképzés és a külszolgálat a hivatásos diplomaták számára általában alapvető szakmai és egzisztenciális kérdés, ezért doktori képzésre és külföldi posztgraduális kurzusokra nemcsak a kutatónak vagy oktatónak készülők közül jelentkeznek sokan. A külügyminisztériumi felvételi vizsgára évente 300-600 fő jelentkezik. Tavaly május helyett késő ősszel rendezték a vizsgákat. A felvételizők száma magasabb volt a korábbi években megszokottnál. A felvettek számáról nem nyilatkozott a KüM. Abban, hogy a sajtó érdeklődését is kiváltó idei felvételi vizsgakérdések mennyire voltak fairek, illetve politikailag inspiráltak, senki nem kívánt állást foglalni. A felvételit írók közül azonban többen is úgy vélik, hogy a teszt- és esszékérdések között a korábbi évekhez képest erősen felülreprezentáltak voltak a határon túli magyarsággal foglalkozóak. A státustörvénnyel kapcsolatos román, horvát és szlovák reakciók értékelése volt az egyik kényes kérdés, míg a másik a magyar és az európai értékek megfogalmazását firtatta.