Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyár beköszöntével sem múlt el a Tisza-eufória: a HVG számára június utolsó hetében készített Medián-felmérés szerint a magyar választók körében továbbra is kiugróan erős a kormánypárt támogatottsága, miközben a Fidesz–KDNP lassú, de folyamatos lejtmenetben van.
A teljes népesség 67 százaléka úgy látja, hogy Magyarországon jó irányba mennek a dolgok, és csak 21 százalék szerint rossz irányba. Ez történelmi csúcs: a kutatóintézet korábban 2002-ben mért hasonlóan magas optimizmust, nagyjából ugyanennyi idővel az akkori választás után, de akkor is csak 61 százalék volt azok aránya, akik jó irányt érzékeltek.
A fordulat különösen akkor látványos, ha a választás előtti hónapokkal vetjük össze az adatokat. A Medián adatai szerint 2025-ben és 2026 elején rendre 60 százalék körül vagy afelett volt azok aránya, akik szerint rossz irányba mentek a dolgok az országban. Márciusban még 63 százalék látta negatívan a helyzetet, közvetlenül a választás előtt pedig még mindig 60 százalék volt a pesszimisták aránya. Ehhez képest április második felében már 54, április végén–május elején 63, júniusban pedig 67 százalék mondta azt, hogy jó irányba halad az ország.
A pártszimpátia alapján a várakozásoknak megfelelően óriásiak a különbségek. A Tisza Párt szavazóinak 92 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok, a Fidesz–KDNP támogatóinak viszont 71 százaléka rossz irányt érzékel. A más pártok szavazói és a pártnélküliek ennél jóval megosztottabbak: körükben 45 százalék lát jó irányt, 26 százalék rosszat, 29 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A pártpreferenciákban is tovább nyílt az olló. A teljes népességben a Tisza Párt 60 százalékon áll, a Fidesz–KDNP 18 százalékon. A Mi Hazánk 4 százalékot kapna, a Demokratikus Koalíció 1 százalékon áll, az egyéb pártok együtt szintén 1 százalékot érnek el, miközben 16 százalék nem tudott vagy nem akart pártot választani.
A választani tudók körében még nagyobb a Tisza fölénye: itt 71 százalék támogatná Magyar Péter pártját, 21 százalék a Fidesz–KDNP-t, 5 százalék a Mi Hazánkat. A választani tudó biztos szavazóknál pedig 73–21 az állás a Tisza javára, vagyis a kormánypárt előnye ebben a körben meghaladja az 50 százalékpontot. Májusban ugyanez az arány még 70–23 volt, vagyis a különbség tovább nőtt.
A Medián szerint a Fidesz problémája már nem csupán az, hogy kevesebb szavazója van, hanem az is, hogy a megmaradt tábor elkötelezettsége lazult. Kevesebb fideszes mondja azt, hogy biztosan elmenne egy újabb választásra, mint ahány tiszás.
A választás utáni egyik legérdekesebb jelenség a választói emlékezet átalakulása. A mostani felmérésben a válaszadók 63 százaléka állította azt, hogy áprilisban a Tiszára szavazott. Ez már májusban is feltűnő volt, akkor 62 százalék emlékezett így.
A Medián már az április közepén között készült első választás utáni felmérésében is azt írta, hogy a „győzteshez húzás” nemcsak a pártpreferenciákban látszik, hanem abban is, hogyan emlékeznek vissza a választók a saját szavazatukra. Akkor 59 százalék mondta azt, hogy a Tiszára, 26 százalék pedig azt, hogy a Fideszre szavazott, miközben valójában a Tisza 54,72, a Fidesz–KDNP 37,24, a Mi Hazánk 6,01 százalékot szerzett a belföldi szavazatok között.
Módszertan
A Medián felmérése 2026. június 22. és 29. között készült, 1000 fős országos reprezentatív mintán, telefonos megkérdezéssel. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, a hibahatár a teljes mintában legfeljebb ±3,1 százalékpont.
A korábbi felmérések is hasonló mintát mutattak
A fenti felmérés számai nem előzmény nélküliek. A 21 Kutatóközpont májusi felmérésében a választani tudók körében 69–23 volt az állás a Tisza javára, a biztos szavazók között pedig 71–21. A teljes népességben a Tisza 60, a Fidesz 20 százalékon állt. A kutatóközpont értékelése szerint a különbség már akkor jóval túlmutatott a választás után megszokott győzteshez húzáson.
A Publicus Intézet májusi kutatása még nagyobb szakadékot mutatott. A felmérésben a teljes népességen belül 55–17 volt az arány a Tisza javára, a biztos szavazóknál 60–18, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 73–20. A Publicus szerint a Fidesz a választás óta nagyjából egymillió szavazót veszített.
Az IDEA Intézet májusi kutatása ugyanezt a tendenciát erősítette meg: a teljes felnőtt népesség 59 százaléka a Tiszára, 20 százaléka a Fidesz–KDNP-re szavazott volna, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 68–25 volt az állás a kormánypárt javára. Az IDEA szerint május elejére a két nagy párton és a Mi Hazánkon kívüli politikai formációk gyakorlatilag mikropárttá zsugorodtak.
Június elején a Závecz Research is történelmi Tisza-előnyt mért. A teljes felnőtt népesség 56 százaléka mondta azt, hogy a Tiszára szavazna, míg a Fidesz támogatottsága 18 százalékon állt. A Závecz szerint a Tisza tábora ekkor 4,4 milliósra, a Fideszé 1,4 milliósra volt becsülhető. Különösen súlyos adat volt a Fidesz számára, hogy a 18–39 évesek körében 9, Budapesten pedig 8 százalékon állt.
