Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A két éve létrehozott Batthyány-Strattmann László Alapítvány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: finanszírozási és működési problémákkal küzdött, nem rendelkezett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) hasonló áralku- és költségkontroll-eszközökkel, valamint hiányoztak a megfelelő szakmai visszacsatolási mechanizmusok.
Ezért a kormány szerint az egyedi méltányossági támogatások kezelését ismét a NEAK keretei között célszerű biztosítani – mondta Porpáczy Krisztina, az Egészségügyi Minisztérium alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkára a parlamentben.
Az új Egészségügyi Minisztérium első törvénymódosítása kapcsán hozzátette: a törvényjavaslat célja, hogy a legsúlyosabb állapotú betegek zavartalanul és időben juthassanak hozzá az életmentő vagy életmeghosszabbító gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz. Indoklása szerint az egyedi méltányossági támogatások működése nem függhet intézményi vagy személyi bizonytalanságoktól.
Porpáczy Krisztina hangsúlyozta, hogy a módosítás nem szűkíti a betegek jogosultságait, és nem csökkenti a támogatások körét, ugyanakkor a döntéshozatalba bioetikus is bekapcsolódik a szakmai megalapozottság erősítése érdekében. Szerinte a változtatás sürgős, mert a betegek nem várhatnak.
A Fidesz civil kontrollt kér
Másfél év nem volt elég ahhoz, hogy az alapítvány tevékenysége felfusson, ugyanakkor ez nem indokolja az alapítvány megszüntetését – mondta Takács Péter, a Fidesz vezérszónoka. Meglátása szerint az alapítvány feladatainak visszaszervezése a NEAK-hoz, vagyis egy korábbi állapot helyreállítása nem fogja megoldani azokat a problémákat, amelyek orvoslására az alapítványt létrehozták.
A Fidesz képviselője szerint a BSLA megszüntetéséről szóló vita valódi tétje az, hogy a legösszetettebb méltányossági ügyekben továbbra is a szakmai és a társadalmi mérlegelés kap-e elsőbbséget, vagy a politika és a bürokrácia hozza meg a döntéseket. A kérdés az, hogy megmaradnak-e azok a garanciák, amelyek miatt az Országgyűlés alig másfél évvel ezelőtt létrehozta a Batthyány-Strattmann László Alapítványt.
Takács Péter szerint a Tisza Párt az alapítvány létrejöttétől kezdve politikai támadások célpontjává tette az intézményt, és kétségbe vonta annak létjogosultságát. Most pedig ugyanez a politikai kampány célba ér, amikor kormányra kerülve nem kijavítják a rendszert, hanem egyszerűen megszüntetik – mondta a volt egészségügyi államtitkár. Meglátása szerint azért volt szükség a törvényjavaslatra, mert a Tisza Párt felelőtlen kommunikációval elérte, hogy az alapítvány kurátorai a választás után „nem kértek a boszorkányüldözésből”, és lemondtak.
Takács Péter úgy fogalmazott a parlamentben, az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításának általános vitájában, amikor a Batthyány-Strattmann László Alapítvány (BSLA) feladatairól beszélt, hogy az alapítvány működése körül előfordulhattak gyermekbetegségek, hiszen több mint 13 ezer beadványt bírált el.
Takács Péter szerint a Tisza-kormánynak biztosítania kell azt az évi 47,2 milliárd forintot, amely eddig is rendelkezésre állt a méltányossági kérelmet benyújtó magyar betegek számára. A méltányossági döntések meghozatalában Takács Péter szerint fontos a civil kontroll.
Kincse Csongor keményen bírálta a volt államtitkárt
Kincse Csongor, a Tisza Párt képviselője felszólalásában azt kérdezte Takács Pétertől, érzi-e szavainak a súlyát. Felidézte, hogy Tóth Tamás képviselő arról beszélt: egyik ismerősének édesapja súlyos betegségben szenvedett, tavaly októberben beadták a kérelmet az alapítványhoz, amelyről csak június elején, kilenc hónappal később kaptak értesítést. A beteg azonban május közepén meghalt, és ez csak egy példa a sok közül – emelte ki Kincse Csongor.
Hozzátette: amikor Takács Péter a BSLA gyermekbetegségeit említi, akkor emberéletekről és sorsokról beszél. Egy másik példát is említett: a ritka betegségekben szenvedők egyik alapítványa hiába írt többször is levelet a Batthyány-Strattmann László Alapítványnak, választ soha nem kapott. Teljesen átláthatatlan, hogy milyen szakmai szempontok alapján bírálják el a betegkérelmeket, miért kell ennyit várni egy érdemi válaszra, illetve miért nem válaszolnak egyáltalán.
Kincse Csongor szerint az Orbán-kormány alatt nulla felelősséggel rendelkező emberek irányították az egészségügyet
– tette hozzá a képviselő.
Ne csökkenjen a méltányossági terápiák forrása
A KDNP abban az esetben tudja jó szívvel támogatni a javaslatot, ha elkülönítetten kezelt állami pénzalapból finanszírozzák ezeket a célokat – közölte Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka, aki arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt egy évtizedben mintegy tízszeresére emelkedett az e területre fordított forrás. Hangsúlyozta: átlátható döntési folyamatban kell határozni „betegségről, egészségről, pénzről”, hozzátéve, hogy olyan, az egészségbiztosítás által nem támogatott termékek beszerzéséről van szó, amelyek megvétele meghaladja az állami intézményrendszer és a páciensek, valamint családjaik lehetőségeit.
A képviselő jelezte: annak érdekében nyújtott be módosító javaslatot, hogy ne lehessen csökkenteni az e célra szánt költségvetési forrást, majd felvetette, hogy legyen felülről nyitott vagy évente az infláció mértékével növelt keret ebben a kasszában.
Transzparens lesz a legsúlyosabb betegek kérelmének elbírálása
Hegedűs Zsolt zárszavában úgy fogalmazott: a vita nem egy alapítványról és nem a NEAK-ról szól, hanem arról, hogy mit várnak el a magyar betegek. Nem forráskivonást akarunk, véletlenül sem, a forrásokat sokkal hatékonyabban szeretnénk elkölteni – mondta a miniszter. Hozzátette: a területre fordított összeget, mivel a terápiák egyre drágábbak, növelni fogják, a döntéshozatalban pedig lesz civil kontroll, ott lesznek a betegszervezetek.
A miniszter nagyon összetett bioetikai feladatnak nevezte a méltányossági célra rendelkezésre álló források elosztását, mondván: nehéz eldönteni, hogy egy-két embert mentsenek meg, vagy tíz páciens életminőségét javítsák.
Kiemelte, hogy miniszterjelöltsége idején elment a BSLA-hoz, Takács Péterék viszont soha nem tették ott tiszteletüket. A kuratórium tagjai azt mondták neki, kiégtek, az alapítvány rossz szerkezettel állt fel. A BSLA számára csupán 2,5 millió forint civil támogatás gyűlt össze, mégpedig azért, mert senki nem tudta, milyen célból hozták létre az alapítványt – tette hozzá az egészségügyi miniszter.
Erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy a legsúlyosabb betegek ellátása átlátható, folyamatos és kiszámítható legyen.
Ebből nem engedhetnek – jelentette ki a miniszter. Kitért arra, hogy az alapítvány létrehozásának céljai érthetők voltak, de a gyakorlati működés során nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy hosszú távon ellássa a rendkívül összetett állami feladatokat. A kormány nem lebont valamit, hanem helyreállítja az állami felelősséget – hangoztatta.
Ősztől az egészségbiztosító vezetője háromhavonta be fogja mutatni, hány méltányossági gyógyszerkérelem érkezett be. Hegedűs Zsolt transzparenciát és őszinteséget ígért. Nem lesz forráskivonás, az értékalapú egészségügyet, nem pedig a mennyiségi szemléletet támogatják. Hegedűs Zsolt Kaló Zoltán professzort kérte fel a NEAK vezetésére, amelyet már ősztől ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) neveznek majd. Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának egyetemi tanára, ahol az egészségügyi technológiaértékelés doktori programját is vezeti.