Két forgatókönyv szerepel Sulyok Tamás eltávolítására: az egyik az önkéntes lemondás, amelyet az államfő elutasít, a másik pedig az alaptörvény módosítása, amelyet a Tisza-kormány tervez.
Róna Péter közgazdász szerint azonban létezik egy harmadik megoldás is, amelyet éppen a Fidesz által alkotott jelenlegi Alaptörvény tesz lehetővé.
Az Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a köztársasági elnök a nemzet egységét testesíti meg. Róna Péter szerint, ha a Tisza-kormány meggyőzően tudja bemutatni, hogy Sulyok Tamás ennek a követelménynek nem felelt meg, hanem szinte kizárólag pártpolitikai érdekeket szolgált, az önmagában megalapozhatja a visszahívását alaptörvény-módosítás nélkül.
A Tisza-kormánynak lehetősége van egy olyan megoldásra, amelyben az Országgyűlés kimondja, hogy Sulyok Tamás nem felelt meg az Alaptörvény követelményeinek, és ezért visszahívja. Ezzel szerinte azt a kritikát is megelőzhetik, hogy az államfő eltávolításához alaptörvény-módosítást kellene végrehajtani.
- fogalmazott a közgazdász az Indexnek nyilatkozva.
Az államfői a pozíciónak van egy kifejezetten közjogi tartalma, és van egy politikai tartalma is - mondta a lapnak Róna Péter, aki szerint ebből az alapállásból levezethető, jogos-e az államfő eltávolítása. A kérdés, hogy választás csupán kormányváltást vagy ennél többet, rendszerváltást fejezett-e ki.
Ha kormányváltásról van szó és nem rendszerváltásról, akkor valószínűleg Sulyok Tamásnak van igaza, és ebben az esetben az elmozdítása nem lenne indokolt - vélekedett Róna Péter.
Amennyiben viszont az április 12-i választás rendszerváltási igényt jelez - ahogyan a Fidesz 2010-es győzelmét „fülkeforradalomként” értelmezte -, akkor a közgazdász „rendes, tisztességes és becsületes dolog az lenne, ha Sulyok Tamás lemondana”. Érvelése szerint az államfő egy olyan rendszert szolgált feltétel nélkül, amely a választáson megbukott, így a pozíciójának betöltése is kérdésessé válik.
Róna Péter úgy látja, az április 12-i eredmény egyértelműen rendszerváltó igényt fejez ki. „Ennek megfelelően Sulyok Tamásnak távoznia kellene” - szögezte le.
Mint ismert, Magyar Péter miniszterelnök lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, és május 31-ig adott határidőt a távozásra. Az államfő az Indexnek adott interjújában leszözgezte, hogy nem mond le. A Tisza Párt április 12-i győzelme nem rendszerváltás, hanem kormányváltás, a köztársasági elnöki tisztséget pedig az Alaptörvény keretei között látja el, és jelenleg nincs olyan jogi vagy alkotmányos ok, amely a lemondását indokolná - közölte.
Róna Péter közgazdász szerint a köztársasági elnöki tisztség betöltésekor politikai és erkölcsi felelősség is fennáll. Úgy véli, a Tisza-kormánynak arra is ügyelnie kell, hogy a Sándor-palotába ne párthű politikust, hanem olyan személyt jelöljön, aki korábban már bizonyította elkötelezettségét a teljes magyar társadalom iránt.
Hozzátette: erre a feladatra Baka András lenne a legalkalmasabb. Emlékeztetett, hogy Bakát 2029-ben választották a Legfelsőbb Bíróság elnökévé, ám a Fidesz 2011-ben a bírói szervezet Kúriává alakításával eltávolította. Ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban jogerősen kimondta, hogy elmozdítása jogellenes volt, és sértette a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát is.