Sulyok Tamás nem emlékszik olyan döntésre, amelyet megbánt volna, és nem bánta meg azt sem, hogy elvállalta a köztársasági elnöki tisztséget - egyebek közt ez derül ki az Indexnek adott interjújából.
„Már a jelölésemkor kiadott első közleményemben hangsúlyoztam, és a beiktatási beszédemben is megerősítettem, hogy az Alkotmánybíróság volt elnökeként azzal a szándékkal fogadtam el a felkérést, hogy az Alaptörvény és a jog alapvető értékeihez ragaszkodással óvjam meg az alkotmányos stabilitást” - fogalmazott az államfő. Hozzátette: a köztársasági elnöknek nincs és a magyar alkotmány szerint nem is lehet politikai programja.
A kormány és az államfő együttműködéséről szólva elmondta, hogy az alkotmányos rendszer működése miatt ez szükségszerű, hiszen több hatásköre is kapcsolódik a végrehajtó hatalomhoz. „Ezért rendszeresen konzultáltam ezekben a témákban Orbán Viktorral, mint Magyarország miniszterelnökével, általában havonta egyszer” - mondta.
A Tisza Párt április 12-i választási győzelmével kapcsolatban Sulyok Tamás hangsúlyozta: szerinte nem rendszerváltás történt. „Magyarországon rendszerváltás 1990-ben volt, amikor az ország lebontotta az egypárti diktatúrát. Azóta demokratikus jogállam működik az alkotmányunk szerint, és parlamenti választásokon kormányok cserélődnek, vagy éppen nem cserélődnek, attól függően, hogy milyen eredmény születik. Most egy kormányváltás történt”.
Az interjúban kitért arra is, hogy Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével folytatott egyeztetésen az álláspontok ütköztek a köztársasági elnök szerepéről és esetleges lemondásáról. „Én erre annyit válaszoltam, hogy másképp látom ezt a kérdést” - idézte fel. Szerinte az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza, ezek politikai értékítéletek.
A lemondásával kapcsolatos felvetésekre azt mondta: jelenleg nincs olyan alkotmányos ok, amely ezt indokolná.
Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Értem, hogy vannak olyan társadalmi és politikai szándékok, amelyek a köztársasági elnöki hatáskörök újradefiniálására irányulnak, de a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka. Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak
- jelentette ki.
Sulyok Tamás szerint a köztársasági elnöki tisztség a nemzet egységét fejezi ki, nem politikai egységet. „A köztársasági elnök puszta léte ezt az egységet fejezi ki” - mondta, hozzátéve, hogy alkotmányos feladatait a hatályos keretek között látja el.
Arra a felvetésre, hogy a választási kampány alatt miért nem szólalt meg, Sulyok Tamás azt válaszolta, hogy szerinte a választási kampány különösen olyan időszak, amikor a köztársasági elnöknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon szélsőséges esetben kell megszólalnia. Ez általánosságban is igaz. Ahogy Sólyom László fogalmazott: az ideális államfő a „mozdulatlan köztársasági elnök”, aki csak nagyon fontos ügyekben vagy nagy válságok idején szólal meg - tette hozzá az államfő.
„A választási kampány időszakában a köztársasági elnök minden megszólalása különösen érzékeny, mert könnyen kétségbe vonhatják a pártatlanságát. A magyar Alkotmánybíróság már a kilencvenes évek elején meghatározta, hogy a köztársasági elnöknek pártatlannak kell maradnia. Egy pártok közötti, felhevült választási kampányban ezt megőrizni komoly kihívás” - közölte.
Magyar Péter miniszterelnöki beszéde kapcsán úgy vélekedett: az alapján úgy tűnik, hogy megindult a köztársasági elnök alkotmányos státuszának és hatásköreinek politikai újraértelmezése. Az államfő szerint adott esetben legitim politikai igény és törekvés lehet egy olyan alkotmányos intézmény újragondolása, amely lényegében harminchat éve változatlan formában működik.
A magyar köztársasági elnök alkotmányos státusza a rendszerváltás óta csak kisebb módosításokon ment keresztül, és még a 2011-ben elfogadott Alaptörvény sem változtatott ezen érdemben. „Én most ennek az átértelmezési szándéknak a célkeresztjébe kerültem: az én személyemen keresztül maga a köztársasági elnöki intézmény is” - fogalmazott.
Sulyok Tamás szerint teljesen világos, hogy komoly politikai igény jelent meg a köztársasági elnöki alkotmányos funkciójának újraértelmezésére.
Nincs olyan alkotmányos rendelkezés, amely szerint a köztársasági elnök és a kormány között politikai bizalmi viszonynak kellene lennie - húzta alá, hozzátéve, hogy a bizalom politikai kategória, miközben a köztársasági elnöknek közjogi feladatai vannak.
Ezért a bizalom kérdése ebben az értelemben nem igazán értelmezhető sem a kormány és a köztársasági elnök, sem a parlament és a köztársasági elnök kapcsolatában. „Én a magam részéről az alkotmányos kereteken belül együttműködök a mindenkori kormánnyal. Együttműködtem a korábbi kormánnyal is, és természetesen együttműködök a Tisza-kormánnyal is, mert ez a tisztségemből fakadó alkotmányos feladatom” - közölte.
A igazságügyi miniszter kijelentéseiből Sulyok Tamás azt feltételezi, hogy elmozdítása kapcsán a kormány a közjogi rendszert érintő jogállami, európai és nemzetközi alkotmányos mércének megfelelő megoldásokban gondolkodik.
Egy friss felmérés szerint a magyarok 60 százalékos többsége a köztársasági elnök lemondása mellett áll.