A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak energetikai kapacitásainak túlméretezésére, a magasabb üzemeltetési költségekre, a nagyobb szén-dioxid kibocsátásra és ezáltal a versenyképesség csökkenésére hívja fel a figyelmet legújabb felmérésében az IFK. Az érdekvédelmi szervezet az ABUD Mérnökirodával közösen szakmai ajánlásokat fogalmazott meg az ingatlanszektor számára a környezetkímélőbb megoldások választására és a beépített energetikai kapacitások csökkentésére.
A hazai „A” kategóriás irodaépületek és kereskedelmi ingatlanok iránt ugyan töretlen a kereslet, a trend fenntartása azonban nagyban függ a hatékonyabb működés felé elmozdulástól a tervezés, a megvalósítás és az üzemeltetés terén. A vizsgált irodáknál a valós teljesítményigény a rendelkezésre álló villamosenergia-, hűtési és fűtési teljesítményhez képest csak 51 százalékot ér el, a légtechnikai rendszereknél pedig az arány 71%-os. Ilyen mértékű túltervezettség jelentősen rontja az irodák és így az egész piac versenyképességét
– mondta Dr. Takács Ernő, az IFK elnöke.
Azért is fontos szempontok ezek, mert az európai és a hazai fenntarthatósági jogszabályi környezet változásaival az ingatlanfejlesztő cégek többségénél az általuk fejlesztett ingatlanok fenntarthatósági teljesítménye nemcsak a piaci igények, hanem az éves pénzügyi és nem pénzügyi jelentéseik szempontjából is relevanciát kap.
Ezért a cél a kisebb energiaigényű, magasabb energetikai hatékonyságú irodák és kereskedelmi ingatlanok fejlesztésének ösztönzése és elősegítése, ezzel a szektor és a hazai piac versenyképességének növelése.
Az IFK a javaslatcsomagját az érintett kamaráknak és minisztériumoknak is eljuttatja, hogy a piacon eddig példátlan módon az összes szereplő részvételével jöhessen létre párbeszéd a versenyképesebb és zöldebb jövőt jelentő megoldásokról, és arról, hogy az egyes szereplők mit tehetnek ennek érdekében.
Zöld épületek a fenntarthatóság jegyében
Az ajánlásban a meglévő épületek hasznosítására irányuló fejlesztéseket helyezik előtérbe a zöld- vagy a barnamezős, új beruházásokkal szemben. Javasolják az energiapozitív irányba történő fejlesztést és a szoftveres elemzésen alapuló döntéstámogatási módszerek alkalmazását. Utóbbi közé tartozik a telekválasztást alátámasztó energiahatékonysági összehasonlítás, az épülettájolás, valamint a dinamikus épületenergetikai modellek és mikroklíma modellek eredményeinek vizsgálata
– tette hozzá Dr. Reith András, a Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Karának tudományos főmunkatársa, az ABUD Mérnökiroda ügyvezetője.
Az IFK javaslata a fejlesztéseknél elvárásként írja elő az épület légtömörség-vizsgálatának elvégzését, az energiahatékony homlokzatkialakításokat, ezeken belül a racionális üvegezési/fal arányt, a külső árnyékoló beépítését, illetve azt, hogy részesítsék előnyben a kétrétegű üvegezést. Háromrétegű üvegezést kizárólag abban az esetben javasolnak, ha az energetikai számítással igazolható.
Ösztönöznék a természetalapú (zöld = növényzet, kék = víz) megoldásokat alkalmazó fejlesztéseket, és előnyben részesítenék a magas megújuló arányú távhő-szolgáltatás alkalmazását, valamint a hatékony épületüzemeltetést.
A jogszabályalkotóknak pedig azt javasolják, hogy segítsék a meglévő épületek felújítását/átalakítását; támogassák az energiapozitív irányba történő fejlesztést, például adócsökkentéssel, és teremtsék meg a megfelelő jogszabályi hátteret az energiaközösségek kialakításához, amelyet terjesszenek ki a hőenergiára is.
