A büntetőeljárásokban már eddig is volt lehetőség arra, hogy
bizonyos eljárási cselekményeken nem kell megjelenni, elég volt, ha
elektronikus eszközökkel biztosítják az összeköttetést. Mivel a tapasztalatok
igazolták ennek a kapcsolattartási formának az eredményességét, az Economx
értesülései szerint a jogalkotó úgy döntött, ezt a lehetőséget kiterjesztik a
polgári eljárásokra is.
A Polgári perrendtartáson nagyon komoly mértékben változtató friss törvényjavaslat szerint nem csupán a peres félnek, hanem a tanúnak és a
szakértőnek sem kell bemenni a tárgyalóterembe, hanem a meghallgatásra kerülő személy
a rendelkezésére álló elektronikus eszközt és programot használhatja a
bírósággal való kommunikációra.
Azért lesznek feltételek
Természetesen terveznek biztonsági garanciákat, nehogy
visszaélésre használják az új és nyitott rendszert. Először is, a bíróság mérlegelhet, hiszen alacsonyabb szintű hitelességről beszélünk. Vagyis, az új
rendszer nem kötelező, a bíróság mondhatja, hogy nincs mód az egyszerűsített kommunikációs
jelenlétre.
A meghallgatás helyszínéül szolgáló helyiségben csak az
egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján meghallgatásra kerülő személy,
például a peres fél lehet jelen. Továbbá, legfeljebb olyan személy, akinek a
jelenlétét törvény egyébként lehetővé, illetve kötelezővé teszi. Ilyen lehet
például a tolmács, törvényes vagy jogi képviselő, vagy a támogató.
Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha
- az eljárási cselekmény során ésszerű kétely mutatkozik a meghallgatásra kerülő személy személyazonosságával kapcsolatban.
- eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével összefüggésben.
- vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével kapcsolatban.
- az elkülönített helyszínen olyan személy van jelen, akinek a jelenlétét törvény egyébként nem teszi lehetővé, illetve kötelezővé.
Látni kell a helység
minden pontját
Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét esetén a bíróság elrendelheti,
hogy látni szeretné az érintettet, sőt, a vele egy helységben tartózkodó
személyt, illetve azt a kérését is teljesíteni kell, hogy a helység minden
pontját mutassák meg neki.
Arról is rendelkezhet, hogy ha egyidejűleg nem megy a kép-
és hangfelvétel, akkor vége a távoli meghallgatásnak.
Ha bármilyen formáját tapasztalja az együttműködés hiányának, véget vethet a meghallgatásnak.
Ez amúgy is egy alapelv: a rendszer alkalmazhatóságának
feltétele, hogy az egyszerűsített telekommunikációs csatornán keresztül
jelenlevő személy a hatósággal, bírósággal együttműködjön, így nem képzelhető
el az eljárási cselekmény az ő hozzájárulása nélkül.
A következő lépés:
bíró nélküli döntések
Bár a vonatkozó törvény hatályba lépését két és fél évvel
elhalasztották, a tervek szerint 2026 januárjától a hazai bíróságok emberi
közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések
alapján, akár egy órán belül hozhatják meg határozataikat bizonyos ügyekben.
Az Economx információ szerint az emberi közreműködés az
automatikus döntéshozatal esetén is kizárólag a bíróság oldaláról fog
hiányozni, a kérelmezők – így kifejezetten a jogi képviselők – oldalán továbbra
is alapvető tényező az emberi közreműködés.
Az utóellenőrzés során, az automatikus döntéshozatal alkalmazásával elbírált ügyet ugyanis emberi közreműködéssel fogják ellenőrizni.
Ugyanakkor a törvény indoklása is kiemeli, hogy az
automatikus döntéshozatal egyik garanciális alappillére, hogy a kérelmek
törvényességi szempontú vizsgálata megoszlik majd a bíróság és az eljáró jogi
képviselő között.
Emellett a jogi képviselők oldalán is lehetőség nyílik az
egyes kisebb adathibák helyesbítésére, egyes esetekben pedig kérhető az
automatikus döntéshozatallal elbírált eljárás döntéshozó humán személy általi
felülvizsgálata. Egyelőre azonban korai kijelenteni, okozhat-e problémát 2026-tól
az új rendszerre való átállás.
