Nem sikerül tartani a költségvetési hiányt, ezért van szükség a távközlési, a tranzakciós és a biztosítási adó bevezetésére − derül ki a kormány most beterjesztett törvényjavaslataiból. A tervezeteket akár már a héten elfogadhatja parlament. Jön a 30 százalékos társasági adó is az energia- és közüzemi szolgáltatóknak. A kormány most beterjesztett törvényjavaslataiban nincs meglepetés: a tranzakciós illetéket az MNB, az államkincstár és a bankok saját számlás utalásai kivételével mindenkinek meg kell fizetnie. A lakossági számlák esetében a saját számlák közötti utalás marad díjmentes csupán.
A magyar biztosítóknak Európában példátlan módon a korrigált díjbevétel alapján számított adó csökkenti a profitjukat, immár 2010 óta − mondta a Napi Gazdaság megkeresésére Sergio Balbino. A Generali Biztosító olasz anyavállalatának ügyvezető igazgatója egyértelművé tette: a Széll Kálmán terv 2.0. bejelentésekor úgy látták, hogy Magyarországon végre olyan biztosítási adó bevezetését irányozták elő, amely európainak minősül. Azóta kiderült, hogy a magyar biztosítási adó továbbra is szembe megy az EU más tagországaiban megszokott renddel és a kormányzati kommunikáció ellenére továbbra sem fogyasztási adó jellegű. Európa harmadik legnagyobb, 1831-ben alapított biztosítójának ügyvezetője nehezményezte, hogy az új adó bevezetéséről a tervezetet kidolgozó NGM előzetesen nem egyeztetett a Mabisszal. Ennek következtében számos, a hazai biztosítási piac jövőjét veszélyeztető, ráadásul indokolatlan költségekkel járó megoldás született − vélik a pénteken a többi új adóval együtt beterjesztett változatot áttanulmányozó szakértők.
Régiónkon kívül Európa legtöbb országában valóban van adó a nem életbiztosításokon, ám a kontinentális gyakorlat szerint az adó valóban fogyasztási adó jellegű, azaz a díjhoz kapcsolódik, s így a biztosítást megvásárló ügyfél fizeti. Az unióban az is általános, hogy az adót a biztosítók külön soron tüntetik fel − ennek hiányában Magyarországon a biztosításokra számolt jutalék is az adóval növelt összeghez lesz köthető, de még az iparűzési adó alapját is növeli a különadó összege, ami egyesek szerint jogsértő. Miután a piac legtöbb társaságát veszteségessé tette a kereslet visszaesése (a díjszint a 2005. évi szinten áll) és mellette a különadó, most sem várható komoly átrendeződés, tekintve, hogy a biztosítók zöme az új adó miatt tőkepótlásra szorul, s ilyen helyzetben ritkán indul gyilkos díjverseny.
Komoly a veszély, hogy az adóval − átterheléssel vagy anélkül − a biztosítottak járnak majd rosszul. A jövőben ugyanis azonos kockázatokra bizonyosan többet kell majd fizetniük az ügyfeleknek, illetve kisebb szolgáltatást kapnak csak a biztosítótól baj esetén.
