Továbbra is rosszabbul keresnek a magyar nők

Ha a munkavállaló nő, akkor általában nem vezető, akkor sem, ha ágazata túlnyomórészt nőket foglalkoztat. Ha vezető, akkor az alacsonyabb presztízsű, több munkával járó vezetői pozíciókat tölti be. Minden gyermek rontja helyzetét a munkaerőpiacon, a társadalom pedig változatlanul a rokonságtól várná azt a (túlnyomórészt ingyenes) támogatást, amelynek segítségével egy dolgozó nő otthoni és munkahelyi feladatait is el tudná látni. Háztartási segítséget kevesen engedhetnek meg maguknak, az intézményrendszer sem támogató. A kereseti különbségek pedig ördögi kört hoznak létre: ha a férfi keres többet, racionális okból is a nő karrierje lesz a feláldozható, amitől munkaerő-piaci pozíciója tovább romlik.

Az uniós adatok szerint egy férfi munkavállaló átlagosan 17 százalékkal keres többet, mint egy nő. A Workania állásportál éves felmérése alapján a nők ugyanabban a pozícióban átlagosan 7 százalékkal keresnek \"csupán\" kevesebbet a férfi kollégáiknál Magyarországon, ám a férfiak átlagkeresete 21 százalékkal magasabb, mint a nőké. A felmérések szerint a legnagyobb hátrányt a gyerek jelenti. Ez általában nem nyílt diszkriminációként jelenik meg − véli rá Borbély Szilvia, a Bérbarométer kutatásvezető szakértője és Edeltraud Ranfl osztrák professzor. A gyerekesek egyéni bére lesz alacsonyabb, gyakran a kollektív megállapodással vagy direkt állami bérszabályozással érintett területeken is. Gyermek nélkül a férfiak keresete csak 9 százalékkal haladja meg a nőkét. Egy gyermek esetén a különbség már 12 százalék, két gyereknél pedig több mint 25 százalék.

A \"női ágazatoknak\" tekintett területeken is bérhátrányban vannak a nők, és a vezetői pozíciókat ott is főleg férfiak töltik be. A textiliparban a foglalkoztatottak több mint négyötöde nő, mégis az összes nő 4 százaléka, míg a férfiak 11 százaléka volt vezető. A férfiak bruttó bére 17 százalékkal volt magasabb az ágazatban. A kereskedelemben hatvan százalék feletti a nők aránya, javarészt harmincasok és ötvenen felüliek. A férfiak és a nők közt is sok a minimálbéren foglalkoztatott (mintegy 30 százalék), a bérelőny mégis 12−16 százalék a férfiak javára.

A Bérbarométer adatai szerint az önálló munkavégzéssel járó, felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben már a nők vannak előnyben. Ez utóbbi az oktatási ágazatra is jellemző, de az oktatásban is 13-14 százalék a férfiak bérelőnye. Az egészségügyben 8,9 százalékkal kerestek a férfiak többet. Bár az érettségizettek esetében 0,9 százalékkal a nők vezettek, a felsőfokú végzettségűek közt a férfiak előnye 13 százalék körüli, és az egészségügyben a felsőfokú végzettségű férfiak aránya jóval magasabb.