Magyarország 155 állam között az 52. helyen áll a logisztikai versenyképességet tekintve − mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a Translog Connect logisztikai konferencián. Előadásából kiderült: a régiónkon belül Csehország (26.), Lengyelország (30.) és Szlovákia (38.) is megelőzi hazánkat. Magyarország az infrastruktúra tekintetében viszonylag jól áll (régiós második helyezett), a viszonylag gyenge összesített eredményt az államtitkár szerint részben a tőkeellátottság és a magyar vállalkozások ereje is magyarázza.
Völner ezen a rendezvényen ismerte el a Napi Gazdaság kérdésére, hogy időszűke miatt 2013. január 1-jétől nem lehet bevezetni a használatarányos elektronikus útdíjfizetési rendszert (Napi Gazdaság, 2011. november 23.). Márpedig a fuvarozók által befizetett pénzekre igencsak szükség volna. Völner szavai szerint ugyanis a teljes hazai úthálózat fenntartására 80 milliárd forint áll rendelkezésre, holott az amortizációt figyelembe véve 180-200 milliárd forintra volna szükség. Az államtitkár a régió logisztikai fejlesztési kihívásai között említette a ppp-konstrukciókat. Elmondta: az 5-ös és a 6-os autópálya immár évi 100 milliárd forintos terhet jelent a költségvetésnek, ami a büdzsé bevételeinek 0,7 százalékát jelenti. Ráadásul ez az összeg növekvő tendenciát mutat, hiszen 2009-ben még 55, 2010-ben pedig 75 milliárd forint ment el erre a célra.
A Translog-konferencia másnapján, az első Magyar Fuvarozói Fórumon Völner azt is elismerte, hogy jogos a kritika, hiszen az elmúlt egy évben nem történt előrehaladás az elektronikus útdíj bevezetése terén. Egy kérdésre adott válaszából kiderült: egyelőre nincs döntés sem az útdíj mértékéről, sem arról, hogy mekkora úthálózatot érintsen. Völner szerint a legkeményebb dió a hazai fuvarozóknak nyújtható kedvezmények kérdése, az EU ugyanis egységes díjakat ír elő. Azt jelenleg vizsgálják, hogy van-e olyan mozgástér a költségvetésben, ami nem útdíjkedvezmény formájában teszi lehetővé a hazai fuvarozók preferálását. A cél az, hogy a költségvetés is megtalálja a számításait, de a szakmára se rakódjanak elviselhetetlen terhek, illetve a többletterhek ne elsősorban a magyar fuvarozóknál jelentkezzenek.
A fórumon Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára hangsúlyozta: szervezetük azon az állásponton van, hogy a százmilliárdos ppp-tételt ne vegyék majd figyelembe az útdíj által finanszírozandó tételek között. Karmos szerint szerint a Levegő Munkacsoport is egyetért azzal, hogy a majdani útdíjakat a szennyezőanyag-kibocsátás alapján kell differenciálni, nagyfelhasználói kedvezményt kell biztosítani. Utóbbi a magyar cégek számára biztosíthat versenyelőnyt, ha a nagyfelhasználói státust a járművek itthon megtett kilométereihez kötik. Ugyanígy egyetértés van a fuvarozók és a zöldek között abban, hogy az útdíjbevételt transzparens módon kell felhasználni, a közúti közlekedési infrastruktúrára fordítva. Az MKFE ugyanakkor tart attól az NGM berkeiből származó jelzéstől, amely szerint a teljes útdíjbevételt államadósság-csökkentésre fordítanák. Karmos szerint az útdíj jelentette többletbevételekből más adónemeket lehetne csökkenteni. A szakember ötletekkel is szolgált: a gépjárműadó itthon 40 százalékkal magasabb, mint az EU-minimum, a teherautó − mint termelőeszköz − adásvételének illetékmentesnek kellene lennie, illetve német mintára lehetne pályázati úton támogatni a részecskeszűrő beszerelését, amellyel az euro 3-as környezetvédelmi osztályú gépkocsikból euro 4-es válhatna.
