A statisztikai hivatal adatai szerint január−szeptemberben az áruszállítási teljesítmény 2 százalékka,l 39 milliárd árutonna-kilométerre nőtt (az első félévben mért 4 százalék után) úgy, hogy a nemzetközi áruszállítás 5 százalékos növekedésével szemben a belföldi teljesítmény 6 százalékkal csökkent.
A közel kétharmados arányt képviselő közúti áruszállítás volumene 8 százalékkal mérséklődött 2010 I−III. negyedévéhez képest. A belföldi szállítás volumene 12 százalékkal esett vissza, míg a nemzetközi forgalomban 19 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak. A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipari termelés kitartó lejtmenete, amit a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem tudott ellensúlyozni. A teljes árutömeg 19 százaléka lépte át az országhatárt, szemben az előző év azonos időszaki 14 százalékkal. A nemzetközi és belföldi forgalomban összességét tekintve kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra. Nőtt az átlagos szállítási távolság, míg az üresen megtett út aránya lényegében nem változott.
A közúti áruszállítási teljesítmény 71 százaléka a szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknak tulajdonítható. A társas és az egyéni vállalkozások részaránya 89−11 százalék. Az előző év azonos időszakához képest az egyéni vállalkozások teljesítménye 5 százalékkal visszaesett, míg a társas vállalkozásoké 5 százalékkal növekedett. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20-21 százalék, míg ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a saját számlás szállítások esetében 31 százalék feletti.
A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye egyaránt 2 százalékkal nőtt 2010 első három negyedévéhez képest. Ez − a közúti szállításhoz hasonlóan − kizárólag a nemzetközi teljesítmény növekedésének köszönhető, hiszen árutonna-kilométerben mérve 5 százalékos volt a bővülés, szemben a belföldön mért 18 százalékos csökkenéssel.
Az amúgy is csekély súlyt képviselő belvízi áruforgalom volumene 23 százalékkal, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 16 százalékkal mérséklődött. Ez főként a berakások, azaz az exportszállítmányok össztömegének zuhanásszerű − 39 százalékos − visszaesésének a következménye, de jelentős, 14 százalék a tranzitforgalom csökkenése is. A belvízi áruszállításban magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 6 százalék, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből 7 százalék volt. A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 51,7 ezer tonna volt, ami 7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
