A lakosság nagy része hiteltörlesztésre fordítja a megtakarított pénzét, a családok több mint fele kevesebbet tud félretenni, mint öt évvel ezelőtt − állapítja meg az Aviva kutatása. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) háztartási szektorra vonatkozó adataiból azonban nem igazán ez látszik. Pénzügyi eszközeit ugyanis az idei első félévben a magyar lakosság majdnem a reálkeresetek alakulása szempontjából igen jó 2005-ös és azt követő évben tapasztalt szinten tudta gyarapítani. A nyugdíjpénztári díjtartalékoktól megtisztított megtakarítási tranzakciók idei összege az előző év azonos időszakához képest majdnem 280 milliárd forintos pluszt mutat. Ez részben arra utalhat, hogy az adóelőny igenis megjelent a félretett pénznél (bár az feltűnő, hogy leginkább az egyéb követelések ugrottak meg, ami indokolhatja a pénzügyi intézmények \"hiányérzetét\"). Egy régebbi becslés szerint ezeknek a megtakarításoknak a 90 százaléka a háztartások legfeljebb öt százalékától származhat. Aligha állunk tehát messze az igazságtól, ha azt mondjuk, markánsabbá vált a társadalomban a törésvonal. A tehetősebbek még többet tudnak félretenni, a többieknél pedig a fogyasztás visszafogásához vezethet a hitelek átárazódása. Nyilvánvaló persze, hogy az egész folyamat megérne egy alaposabb elemzést. Érdemes lenne ugyanis azt is figyelembe venni, hogy a 2008 első félévében még nettó 680 milliárd forint feletti nettó hitelfelvétel 2011-re 221 milliárd forintos nettó törlesztéssé alakult át (ennyivel több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek).
| 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
| Pénzügyi eszközök* | 403,3 | 34,6 | 282,4 | 559 |
| Hitelek | 680,5 | −77,8 | −197,1 | −220,6 |
| *a nyugdíjpénztári díjtartalékokkal korrigálva | ||||
| Forrás: MNB, Napi Gazdaság-számítás |
Olyan komplex felmérést, amely a háztartások megtakarítási helyzetének és arányainak alakulását alaposabban mutatná, sajnos mostanában nem végzett senki. A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült lakossági kutatás legalább a magánnyugdíjpénztáraktól átlag feletti (tehát a 80 ezer forintot meghaladó) reálhozamot kapókat igyekezett feltérképezni. Mind megállapították: 58 százalékuk részben vagy teljes egészében megtakarítja azt. E csoport tagjai átlagosan közel 250 ezer forintot kapnak kézhez, amelyből átlagosan 195 ezer forintot kívánnak félretenni, jellemzően rövid távra. A cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése: a háztartásokhoz érkező reálhozam jelentős része lekötött betétbe, illetve folyószámlákra kerül majd. A hosszabb távú befektetési lehetőségekkel jóval kevesebben kívánnak élni − például nyugdíjcélú befektetésekbe a reálhozam kifizetéseknek mindössze 17 százaléka vándorolhat. Ezzel egybecsengenek az Aviva által tapasztaltak: megtakarításaik célját tekintve a lakosság elsősorban konkrét, rövid távú befektetésekben gondolkodik, csak kevesebb mint egyötödük elképzeléseiben szerepel tíz évnél hosszabb befektetés.
