Szakértők szerint a kormányzat érzékelhetően a nagy állami átléptetés után talpon maradt magánnyugdíjpénztárak (mnyp) ellehetetlenítését tűzhette ki célul. Egyáltalán nem látszik, hogy Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) − korábbi gyakorlatától alaposan eltérve − az általa felügyelt kasszák biztonságos működésének érdekében lépne fel, ami pedig alapfeladata lenne. A PSZÁF határozatai és kommunikációja alapján − állítják a szektorban − nehéz nem erre a következtetésre jutni. Többen gondolják úgy, hogy a felügyeletet eleve \"leértékelték\" azzal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is ellenőriz és vizsgálódik a kasszáknál. Mindemellett a szektornak jókora gondokat okozhat a jelenleg érvényben lévő költségelszámolási szabályozás (Napi Gazdaság, 2011. augusztus 26.).
A tagdíjbefizetések újbóli megindulását követően, az új költségszerkezet kialakítása mellett is szükségessé válhat további támogatás (erre most is szükség van) az Allianz csoport részéről − mondta el érdeklődésünkre Mészáros Győző ügyvezető igazgató. Mint kifejtette: a tagdíjak 0,9 százalékában meghatározott működési célú költséglevonás és az arra rakódó fix költségek (mint a garanciaalap díja és a felügyeleti díj) ugyanis ellehetetlenítik a teljesen önálló működést. A számítások szerint a lehetővé tett működésiköltség-levonás közel kétharmadát teszik ki a kötelezően fizetendő díjak. Mézáros és több pénztári vezető is egyelőre reménykedik abban, hogy a jogalkotók a későbbiekben reális szintű működési költséglevonást állapítanak meg, amelyből önállóan is finanszírozhatóvá válik a magánnyugdíjpénztár.
A kasszáknál még bíznak, amit az is bizonyíthat, hogy nem sokan hajlandók beszélni a költségek körüli gondokról. Attól tartanak ugyanis, hogy a megmaradt tagok (és az egész közvélemény) számára rendkívül rossz üzenete lenne, ha ilyen okból dobnák be a törülközőt. A kormányzatban is úgy gondolják, hogy mindez visszahullhat a szektorra, el lehet ugyanis mondani, hogy profitéhségük miatt hagyják cserben a bennük még most is bízókat. Akadnak azonban független szakértők, akik szerint bár részben valóban elképzelhető egy ilyen forgatókönyv, összességében az mnyp-k teljes eltüntetése a hosszú távú öngondoskodás, a pénzügyi tudatosság fontosságának eszméjét rombolhatja. A kockázat mindenesetre túl nagy.
A kasszák várakozó álláspontjára utalhat, hogy a tagtoborzás is igen visszafogott. Ebben persze szerepet játszthat az is, hogy az mnyp-k 2010 szeptemberében a Stabilitás Pénztárszövetség keretein belül elfogadták és aláírtak saját etikai kódexüket, amely többek között tartalmazza, hogy a pénztári átlépések kapcsán vállalják: a szerzések után nem fizetnek jutalékot. Ennek megfelelően az átléptetést segítendő senki nem alkalmaz ügynököket és nem is fizet jutalékot, ez jelenleg kizárólag a pénztártagok egyéni kérésére és nyilatkozata alapján történik.
