A lakáshitelek iránt tovább csökkent a kereslet, de ez nem sarkallja a piaci szereplőket arra, hogy jobb feltételekkel vonzzák az ügyfeleket. Mindössze a fogyasztási hiteleknél jeleztek előre némi lazítást a pénzintézetek − derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felméréséből. A kutatás július közepén zárult, így az ezt követő piaci turbulencia hatásait még nem mutathatja, így a jövőre vonatkozó válaszokat érdemes fenntartással kezelni.
Nemzetközi összehasonlításban az látszik, hogy az eurózónában még nagyobb mértékben szigorítottak a bankok a lakossági kölcsönöknél. Ezzel együtt azonban a háztartási hitelállomány nőtt − emelte ki Homolya Dániel, az MNB vezető szakértője. Hasonló a helyzet a visegrádi országoknál is, a hazai piac inkább a balkáni országokkal mutat hasonlóságot. Ez a jelenség már az előző felmérésnél, sőt a stabilitási jelentésben is felbukkant, az idő múlásával azonban egyre markánsabbá válhat a lemaradás, ráadásul a helyzet még súlyosabbnak tűnik a nem lakossági üzletágban.
A vállalati hiteleknél az előző negyedévektől eltérően nem volt további szigorítás, de ez nem tekinthető érdemi fordulópontnak. A következő félévre ugyanis (még a mostani pénz- és tőkepiaci esemény előtt is) újra szigorítást helyeztek kilátásba. A cégek drágulásra számíthatnak akkor, ha bankjuk őket a kockázatosabb kategóriába sorolja − ezt elsősorban a bankok kockázatkerülő magatartása okozza. Különösen kedvezőtlen helyzet az önkormányzati szegmensben látszik kialakulni, ahol a pénzintézetek egyre keményebb feltételeket diktálnak. Ezzel párhuzamosan a bankok széles köre észlelt fizetési nehézségeket a helyhatóságoknál, ennek következtében érezhetően nőtt a hitelkönnyítések iránti igény. A válaszok alapján úgy tűnik, hogy míg az első félév végéig a teljes kitettség egy százalékát strukturálták át, ez az arány az önkormányzati hitelezésben aktív bankok szerint év végére elérheti a tíz százalékot. Az ezermilliárd forintnyi helyhatósági hitelállomány 60 százaléka devizaalapú.
