Az új bázeli szabályok miatt várhatóan csökken a bankok hitelhajlandósága, ezzel párhuzamosan pedig a vállalatoknak többe kerülhet ilyen módon finanszírozni magukat − állítja Sziráki Edit, a BNP Paribas ügyvezető igazgatója. A szakember szerint ez egyértelműen a kötvénypiac felé terelheti a cégeket. Megfontolandó lehet majd akár a meglévő hitelállomány refinanszírozását is így oldani meg. Van honnan fejlődni, hiszen míg az Egyesült Államokban a banki finanszírozás aránya 20 százalékos, Európában körülbelül ennyire rúg a tőkepiac (kötvény és részvény) részesedése.
A BNP már most érzékeli, hogy a vállalatok nyitottabbá váltak a kötvénykibocsátásra. Sziráki szavaiból azonban kiderült, hogy ebből a szempontból meg kell különböztetni a hazai (sokszor nem egészen transzparens, meglehetősen zárt és illikvid) piacot a nemzetközitől. Utóbbira azonban még csak igen csekély magyar cég juthat el. A zárt kötvénykibocsátásnál a szükséges nagyságrend 40-50 millió euró körüli, ami a nyílt esetében 150-200 millió euróra emelkedik. (A BNP a Nitrogénműveknek nemrégiben hajtott sikeresen végre egy 50 millió eurós kibocsátást.)
A jelenlegi piaci helyzetben azonban a kötvénypiacon is igen jelentős a volatilitás. Hangulattól függően az elvárt felár 1-2 százalékponttal is ingadozhat régiótól függően (szemben az ezen a területen általánosan néhány tíz bázispontban megjelölt eltéréssel). Sziráki szerint ezt úgy lehet kivédeni, ha a cég felkészül, és már tulajdonképpen ugrásra készen várja a jobb piaci körülményeket. A kötvénykibocsátás 2-3 hét alatt vitelezhető ki, ha az előkészületek mindenre kiterjedtek.
A finanszírozás banki, illetve tőkepiaci megoldása között − világított rá a BNP szakembere − talán a legmarkánsabban azzal ragadható meg a különbség, hogy míg a befektetők az üzleti modellt nézik, a hitelintézetek a rájuk vonatkozó szabályok miatt, még ha akarnának, sem tudnának eltekinteni rengeteg egyéb, \"bürokratikus\" tényezőtől. Biztosíték nélkül elképzelhetetlen banki kölcsönhöz jutni, míg a kötvénykibocsátásnál ez önmagában nem akadály. Utóbbi révén a cégek 5-10 éves időtávra stabil forrásellátottságot érhetnek el, ráadásul úgy, hogy nincs refinanszírozási kockázat (a válság idején sok vállalat megtapasztalhatta, hogy bankjuk alaposan visszavágta hitelkeretüket, az árak pedig az egekbe emelkedtek).
Tény persze, hogy a kötvénykibocsátás (nyilvánvalóan az előbbiektől sem függetlenül) alapesetben drágább a bankhitelnél. Az összes költségnél a különbség akár 2−6 százalékpontnyi is lehet. Ebben azonban már szerepelnek a jelentős indulási terhek (jogi szakértők, tanácsadók igénybevétele, információs memorandum elkészítése). Sziráki Edit szerint azonban azt látni kell, hogy ezek az addicionális kiadások az első ügyleteknél a legnagyobbak. Ha egy vállalat a finanszírozáshoz rendszeresen ezt a megoldást választja, akkor ennek költsége is relatíve alacsonyabbá válik.
Kötvény előnyei
1 STABILITÁS Nem kell számolni a bankhitelnél tapasztalható módosításokkal
2 KISZÁMÍTHATÓSÁG A kötvény hosszú távú biztonságot adhat
3 FELTÉTELEK A biztosíték hiánya önmagában nem akadály
4 ÁRAZÁS Az új szabályozás megkérdőjelezheti a kölcsönök \"olcsóságát\"
