Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíjrendszerben speciális feszültség alakult ki a nők és a férfiak között, ami javarészt annak a következménye, hogy a járadékfizetésben azonos feltételek mellett nincs különbség a két nem között, a járulékfizetésben viszont elég jelentős az eltérés. A nők ugyanis elveszítik azokat az éveket, amelyeket otthon töltenek például a gyerek mellett, hiszen ez nem számít bele a jogosultsági idejükbe. Mivel azonban a nemek között a járadék szintjén nincs különbség, a különbözetet praktikusan az aktív férfiak teszik be a rendszerbe.
A struktúra alapvetően magában hordozza a feszültséget, ám ezt több tényező még fokozza is. A kevesebb aktív évvel bíró nők átlagosan ugyanis tovább élnek, vagyis az aktív férfiaknak még nagyobb arányban kell hozzájárulniuk a nők járadékához. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában egy olyan kormányzati tervet is beharangozott, amely ezt a különbséget még inkább mélyíti.
A már bejelentett és az országgyűlés előtt lévő adócsomagban szereplő, a gyerekvállalást támogató családi kedvezmény is abba az irányba terelné a családokat, hogy a nők inkább maradjanak otthon és szüljenek gyerekeket. Ezt tavasszal Orbán úgy aposztrofálta, hogy meg kell adni a jogot a nőknek, hogy ismét otthon maradhassanak. Márpedig ez hatványozottan csökkenti majd az érintett nők aktív éveinek számát. Jóllehet utánuk meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami jövőre 5100 forint lesz, ám ez csak az egészségügyi ellátásra jogosít fel, a nyugdíjalapot nem bővíti. A kormány elképzelései szerinti a több otthon maradó nő nyugdíját azonban a pillanatnyilag is aktívaknak kell előteremteniük. Az sem segít a dolgon, hogy a kormány kedvezményes adózást kapcsolna a nők részmunkaidős foglalkoztatásához. Erről a tervről részleteket egyelőre nem lehet tudni, az ugyanis a most a parlament előtt lévő csomagban nem szerepel. Orbán annyit mondott csupán, hogy kedvezményes, húszszázalékos tb-járulék mellett elő kívánja segíteni a kormány a nők részmunkaidős foglalkoztatását. Ez a gyakorlatban nem fogja arra sarkallni a munkáltatókat, hogy főállásban alkalmazzák a nőket.
Egyrészt adott lesz a hét százalékponttal kisebb terhet jelentő részmunkaidő, másrészt társadalmi szintű nyomás sem nehezedik majd a munkáltatókra a nők alkalmazását illetően - a társadalmi elvárás ugyanis a nőkkel szemben inkább az otthon maradás lesz, s nem a munka. A nők kiszorulása a munkaerőpiacról - jelenleg mindössze 45 százalékos a foglalkoztatási rátájuk -, illetve a részmunkaidőbe terelésük ugyanakkor azt is eredményezi, hogy a nők még kevesebb befizetést produkálnak a nyugdíjkasszába.
