Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tagok biztosan nem maradnak nyugdíjpénztár nélkül, ha a 14 hónapos szűk időszak miatt a kisebb szereplők meg is roggyannának, a nagyobbak osztoznának a piacon - ez volt a legpozitívabb megnyilatkozás kedden a Napi Gazdaság Öngondoskodás konferenciáján azzal a kormányzati elképzeléssel kapcsolatban, amely a pénztári tagdíjak mértékét átmenetileg nyolcról nulla százalékra csökkentené, s ezzel lényegében kidöntené a nyugdíjrendszer második pillérét. A magán-nyugdíjpénztári rendszer messze nem tökéletes, ez jórészt annak tudható be, hogy maga a szabályozás hiányos, hiányzik például a járadékfizetés törvényi hátterének kialakítása - jelentette ki Lukács Marianna, a Patika-csoport vezetője. Az áht egyenlegét javító terv nagy károkat okozhat. Hatására sérül az egyéni kockázatmegosztás - ráadásul a döntés egyértelműen sérti a jogbiztonság elvét. A pénztárak számára komoly likviditási problémát okoz a tizennégy havi bevételkiesés, mivel egyetlen bevételük a havonta befolyó járulék. A megtakarítások kivonása a pénztárakból veszélyezteti az állampapírpiacot is, de nem maradhat érintetlen a tőzsde sem.
A pénztárak kváziállamosítása és több korábbi állami intézkedés rendkívüli mértékben csökkenti az öngondoskodási hajlandóságot - hangoztatták a konferencia szakértői. Ráadásul a folyamatos jogszabályváltozások nem hatnak pozitívan a rendszer biztonságára. Az önkéntes pénztárak amúgy is megszenvedik azt, hogy hiányzik a megfelelő pénzügyi kultúra a lakosságon belül. Akkor működik ez a modell, ha a munkáltató fizet a munkavállaló után, ám erre önállóan már nem hajlandók a tagok. Ennek nem alakult ki megfelelő környezete - véli Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese.
A nyugdíjrendszer problémája túlmutat az ország határain is. Magyarországon a nyugdíjak finanszírozására a GDP 11 százalékát kell fordítani. Ez az arány jelenleg jóval kisebb, mint az unióbeli 19 százalékos átlag - mondta Bartók János, az Aviva vezérigazgatója. Annyi bizonyos, hogy az állami rendszer nem tartható fenn, hiszen az már most sem képes finanszírozni önmagát, s egyre több nyugdíjast kell eltartania egyre kevesebb aktív keresőnek. A kormányoknak többféle eszközt együttesen kell alkalmazniuk: ilyen a nyugdíjkorhatár emelése vagy a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése. Az egyéneknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját ellátásukért, nem lehet kizárólag az állami rendszerre támaszkodni.
