Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megakaszthatja Sólyom László köztársasági elnök a kormány adóátalakítási elképzeléseit, hiszen a beterjesztett csomagban több aggályos passzus is található. Ebbe a körbe tartozik a végkielégítéseket terhelő extra adó és a pénzügyi szervezeteket sújtó különadó is.
Előbbivel kapcsolatban az sem védi meg feltétlenül a jogszabályt, hogy annak elfogadhatósága érdekében a kormány az alkotmányt is módosítaná. A benyújtott alkotmánymódosítás kiegészítené egy bekezdéssel a hatályos szöveget, vagyis azt, hogy mindenki "köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni". A kiegészítés szerint állami vagy állami tulajdonú intézménynél a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény az adott adóévtől kezdődően külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg".
Ezzel azonban csak annyi biztos, hogy lehetőség van extra adót kivetni. Annak azonban 98 százalék a mértéke a benyújtott salátatörvény szerint - plusz a kifizetőt is terheli 27 százalék egészségügyi hozzájárulás -, ami adott esetben ellentmondhat annak a passzusnak, amely a jövedelemviszonyoknak megfelelő közteherviselésről szól. A 98 százalék ugyanis változatlanul túlzó. Ám nem ez az egyetlen probléma. Az alkotmánymódosító ugyanis jó erkölcsbe ütköző módon megszerzett jövedelmekről beszél, ehhez képest a 98 százalékos adót taglaló passzusok szót sem ejtenek erkölcsökről, vagyis azt papíron nem emiatt vezetik be. Arról nem is szólva, hogy kérdéses, mennyiben ütközik jó erkölcsbe, ha egy alkalmazott vagy vezető a törvényben meghatározott módon megkötött munkaszerződése révén végkielégítést kap. Ebben az esetben ugyanis az a törvény vet fel erkölcsi aggályokat, amelyik ezt lehetővé teszi.
A pénzügyi szervezetek adójával kapcsolatban sem szűntek meg a korábban pedzegetett aggályok. A probléma itt legfeljebb az adó mértékével lehet, hiszen a bankszövetség a 2006-tól bevezetett banki különadónál ellőtte muníciójának java részét. Akkor az Alkotmánybíróság (Ab) nem találta problematikusnak, hogy az állam szektoradót talált ki - ilyen azóta is volt a Robin Hood-adó esetében - és azt sem találta megalapozottnak, hogy annak megállapítása visszamenőleges hatályú lenne.
Ugyanakkor le kell szögezni, hogy az akkor bevezetett bankadó éves szinten a tervek szerint 36 milliárd forintot hozott volna a konyhára 2006-ban és 25-öt 2007-ben. Ehhez képest a most beterjesztett verzió 120 milliárd forint adóterhet állapít meg éves szinten - és napirenden tartja a korábbi 13 milliárdos adót is. Mint arról már beszámoltunk (Napi, 2010. június 23.), az Ab állandó gyakorlatának megfelelően az adók, illetékek mértékét, összegszerűségét nem vizsgálják. Egy 1991-es ügyben hozott döntés szerint a mérték csak akkor vet fel alkotmányossági kérdést, ha az adó "olyan túlzott mértékű, hogy már nem is a célt valósítja meg, hanem az adóalany ellehetetlenülését idézi elő".
Korábbi döntések, például a 127/2009. (XII. 17.) Ab-határozat szerint a jövedelem (nyereség), illetve a vagyon adóztatása esetén az Alkotmány 70/I. §-ában foglalt közteherviselési kötelezettséget előíró alkotmányi rendelkezés sérelmét idézheti elő, ha a vizsgált szabályozásról, illetve annak valamely eleméről kimutatható, hogy az ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet (nyereséget) von adófizetési kötelezettség alá, de ugyanígy az is, ha az adó (közteher) és az alanyi kötelezettek adóztatott jövedelme, illetve vagyona között nem áll fenn a közvetlen kapcsolat.
Ha a köztársasági elnök utolsó intézkedései egyikeként szintén aggályosnak találja a passzusokat, többféleképpen cselekedhet. Nem írja alá és visszaküldi megfontolásra az országgyűlésnek. Ez praktikusan egy-két hét csúszást jelent, hiszen a javaslatot változatlanul is elfogadhatja a ház. Ezzel persze a kihirdetéshez kötődő módosítások is csúsznak, így például a devizahitelek tiltása is.
A másik megoldás szerint az Alkotmánybíróságnak utalja a törvényt Sólyom, amelyet addig nem hirdetnek ki, amíg az Ab nem dönt. Ez azonnali napirendre vétel mellett is több hetet vesz igénybe. Ezzel elég rosszul járna a kormány, hiszen ebben az esetben nemcsak az inkriminált részek maradnak talonban, hanem a teljes csomag. Vagyis így sem társaságiadó-csökkentés sem illetékmentesség nem lesz egy ideig - ráadásul a bankadó első részletének befizetési határidején még nem lesz hatályos a törvény.
