Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hulladékhasznosításban az utóbbi tíz év legnagyobb jelentőségű előrelépése a komplex térségi hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósítása - véli a zöldtárca. (A projektek a szelektív gyűjtéshez, hasznosításhoz kapcsolódó beruházások mellett regionális lerakók kiépítését és a régi lerakók rekultivációját is tartalmazzák.) A korábbi termékdíjas rendszergazda-támogatási konstrukciót az uniós csatlakozás óta felváltotta a koordináló szervezeteken alapuló hasznosítási díjas rendszer, amelyben a begyűjtést és a hasznosítást már nem az állam, hanem a kötelezettek finanszírozzák. A koordináló szervezetek lakossági begyűjtést egyre erőteljesebben támogató és szervező közreműködése nélkül a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint nem teljesülhettek volna az elektromos berendezések, az elemek-akkumulátorok, valamint a csomagolási hulladékok begyűjtési és hasznosítási kötelezettségei.
A települési hulladékoknál már statisztikailag is érzékelhetők a szelektív gyűjtés és hasznosítás érdekében tett intézkedések. Mind az anyagában történő, mind az energetikai hasznosítás részesedése nőtt, ezzel párhuzamosan a lerakási hányad csökkent. Ezzel együtt a települési hasznosítás aránya az összes képződött hulladék tömegéhez viszonyítva 24 lett, a lerakást sem sikerült még 60 százalék alá csökkenteni. A 2008 végén kihirdetett, 2010. december 12-éig a nemzeti jogban érvényesítendő új hulladék-keretirányelv szerint pedig minden európai uniós tagországnak el kell érnie, hogy 2020-ban a háztartásokban képződő papír-, üveg-, műanyag- és fémhulladékok legalább 50 százaléka anyagában hasznosítva legyen, az ehhez szükséges szelektív gyűjtőrendszer pedig 2015-re kiépüljön.
Az eddigi késlekedésnek a tárca szakemberei szerint elsősorban gazdasági oka van, a hulladék lerakása még mindig a legolcsóbb megoldás, főleg a 2009 előtt még működő, megfelelő műszaki védelemmel nem ellátott lerakókban. Az okok között szerepel a hulladékfeldolgozó kapacitások hiánya - ideértve a komposztálótelepeket is -, az ellenőrzés hiányosságai (rendszeresség, szankciók) és a környezettudatos szemlélet alacsony szintje. A komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósítása is a tervezettnél lassabban haladt.
Az országban 2002-ben egy PHARE-projekt még 2667 olyan helyszínt mért fel és értékelt környezeti veszélyeztetés szempontjából, ahol 1950 után települési hulladékot helyeztek el. Ezek közül közel ezer üzemelt még 2003-ban. 2008-ban már csak 212 lerakó működött, ebből 132 nem felelt meg a követelményeknek, így azokat 2009. július 15-éig be kellett zárni.
