A külföldre utazó magyarok száma alig nőtt az idei első negyedévben a tavalyihoz képest. A számokat alaposabban vizsgálva azonban kiderül: míg az egynapos látogatásoknál visszaesés következett be, a több napra látogatók száma szépen emelkedett. Az egynapos utazások mindössze 28,6 százaléka volt turisztikai célú, a hosszabb időtávnál viszont ez az arány 83 százalékot tett ki. A költések alakulásából azonban jól látszik, hogy inkább a vásárlásra szántak több pénzt a magyarok. Miközben ugyanis a határainkon túli átlagos tartózkodási idő 8,9 napról 10,3 napra emelkedett és a kiutazók száma is nőtt (az összes eltöltött időn közel negyedével ugrott meg), a kiadásoknál a dinamika csekélyebb lett a visszaeső egynapos utak esetében tapasztaltnál.
A KSH 7 százalékos növekedésről tanúskodó adatait érzékelte Bartók Nagy András, az EUB utazási biztosító elnök-vezérigazgatója is. A szakember szerint a téli szezon jónak, az idei előszezon átlagosnak nevezhető, a főszezoni foglalások pedig igen biztatóak. Ezen lendíthet a forint erősödése, amit az euró iránt megmutatkozó - természetesen a befektetési célokat sem nélkülöző - felvásárlási láz is jelez. Bartók Nagy András a biztosításvásárlások számának a KSH növekedésével szinte megegyező mértékű növekedéséből úgy látja, hogy az emberek jó része a gazdasági megszorítások ellenére sem akar lemondani az utazásról és miközben csökken a 2-3 napos kiutazások száma, a hosszabb időre indulók az eddigi 8 helyett átlagosan 10 napot töltenek külföldön. A cégvezető is azt tapasztalja, hogy a tehetősebb utazók egy része ma már Bécsben vásárolja meg az utazását, amit néhány hazai iroda külföldi fióknyitással is elősegít. A kiutazások számának idei növekedése összességében mégsem lesz kiemelkedő, de a tavalyi, kifejezetten rossz évnél bizonyosan jobb lesz.
