Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelzáloghitel-piac az idén is 20 százalékkal nőhet - jelentette ki Gyuris Dániel, az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója a portfolio.hu által szervezett konferencián. Mint hozzátette: a lakossági ingatlanok 70-80 százalékát még nem terhelték hitellel (ezek nagy része azonban elhelyezkedése és állapota miatt nem is igazán finanszírozható). A konferencián elhangzott, hogy a jelzáloglevelek végre a "helyükre kerültek", a forrásoknak a jelzáloghitel-piaci válság miatti drágulását ellensúlyozza az új szabályozás, ami jegybankképessé (az ECB is befogadja a jelzálogleveleket) tette ezeket a papírokat. Most a jelzáloglevelek 100 bázispontos előnnyel rendelkeznek a vállalati kötvényekhez képest.
A jelzálog-hitelezésben jelenleg már minden tíz lakáshitelből hatot ügynökök értékesítenek, a jutalékok szintje pedig öt év alatt megduplázódott - mondta el Harmati László, az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgatója. Ugyanakkor (nyilvánvalóan szintén az ügynököknek köszönhetően) a hazai hitelkiváltás szintje elérte az uniós átlagot, holott a GDP-arányos jelzáloghitel-állomány még az uniós átlag alatt van. Jelenleg az ügynöki díj nagysága eléri az első évi hitelből származó marzsot. A jutalékrendszereknek pedig csak igen csekély része kezeli az állománymegtartás és a minőség kérdéseit. Mint kiderült, ezen a helyzeten az egész szakma, a finanszírozó bankok és a nagyobb ügynöki hálózatok is szeretnének változtatni. A hazai szabályozás ezen a téren a kelet-európai mögött kullog. Az FHB most azt kezdeményezi, hogy a piac szereplői önszabályozással rendezzék a helyzetet. Ebbe beletartozna, hogy megkülönböztessék a közvetítői szinteket (értékesítő, illetve tanácsadó ügynök), korlátozzák a jutalékok nagyságát. Harmati szerint kívánatos lenne például, ha az ügynöknek - mint más országokban - meg kellene osztania a banktól kapott jutalékot az ügyféllel. Ehhez azonban egyelőre a bankok sem járulnak hozzá, nehogy kiderüljön, mennyit is fizetnek.
