Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hitelintézetek a vállalatokkal általában a bankközi irányadó kamatlábhoz (háromhavi Bubor) kötött kölcsönszerződést kötnek - persze csak a forintalapú konstrukciók esetében. Ez azt jelenti, hogy a hitelteher alakulását a pénzpiaci folyamatok és nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lépései határozzák meg. Persze ezek alakulása függ a jegybanki kamattól, de az utóbbi időben mintha megfordultak volna a folyamatok. A háromhavi Bubor ugyanis már egy hónappal az előző jegybanki kamatemelés előtt meghaladta a nyolc százalékot, április 1-jén pedig 8,45 százalékra rúgott (tegnap egyébként éppen a 25 bázispontos várt emelésnek megfelelően 8,25 százalékot tett ki). A lakossági üzletágban viszont a forintkamat a devizakonstrukciók jelentős térnyerése miatt nem hat. Az átárazás gyorsaságára vonatkozó kérdésünkre a K&H Banknál is azt hangsúlyozták, hogy a jelzálogkölcsönök esetében a forinthitelek aránya gyakorlatilag nulla.
Ezen pedig egy kamatemelés érdemben már nem igazán ronthat, így az azonnali beárazás kérdése sem olyan sürgős, mint ha például egy jelentős kamatcsökkenési pályán lenne a magyar gazdaság (utóbbi esetben - mint azt sokan várták is - ismét megindulhatott volna a forinthitelek térnyerése). Ahol korábban még jobban elterjedtek voltak a forinthitelek (például a személyi kölcsönöknél), a K&H már évek óta szintén a deviza-, ezen belül is a svájcifrank-hitelek értékesítését látja jellemzőnek. Hasonló jelenségről beszélt a Budapest Bank (BB) árazási vezetője, Gyarmati János is, aki úgy véli, a jegybanki alapkamat várható emelése hatására valószínűleg tovább nő a svájcifrank-alapú konstrukciók aránya a személyi kölcsönöknél. Hozzátette, az áruvásárlási hitelt a pénzintézetek többsége - egy későbbi keresztértékesítéshez - akvizíciós csatornaként használja. Ez a termék tehát a magas kereskedői jutalékok miatt az esetek többségében már eleve nem nyereséges. Az átárazás ebben az esetben nagyban függ a cég üzleti modelljétől, illetve a stratégiai partnerségtől.
A betéteknek viszont még mindig több mint nyolcvan százaléka forint. Ezen a téren a jegybanki kamatemelés általános vélekedés szerint az akciók továbbélését szolgálhatja, bár az utóbb időben itt is úgy látszik, hogy nem az MNB, hanem a pénzpiaci folyamatok alakítják a kamatszintet. A CIB mindenestre - mint megtudtuk - már most eldöntötte, hogy április 28-tól emeli betéti kamatait. A hitelek kondícióin viszont nem változtatnak.
