A Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitási jelentése szerint a Baltikumban, valamint Bulgáriában és Romániában megnőtt a valószínűsége egy ingatlan-árbuborék kialakulásának. Míg a gyors hitelbővülés szinte a teljes régiót jellemzi - indokolták véleményüket -, az elmúlt években egyes országokban, elsősorban a balti állomokban, valamint a közelmúltban már Bulgáriában és Romániában is, egyre nyilvánvalóbban mutatkoztak meg a túlhevültség jelei. A háztartások gyors eladósodását egyrészt a fogyasztás rendkívül dinamikus bővülése, másrészt az ingatlanok iránti kereslet ugrásszerű növekedése kísérte. A kereslet megugrása a lakásberuházások igen gyors növekedését és - a kínálat bővülése ellenére - az ingatlanárak számottevő emelkedését vonta maga után (Magyarországon ilyen szempontból nem észlelhető feszültség).
Az érintett országokban a fenntarthatatlanságra utaló jelek - olvasható a jelentésben - szinte egyértelműek, az alkalmazkodási lehetőségek azonban mind a monetáris, mind a fiskális politika számára szűkösek. Miközben a fenntarthatósági kockázatok egyre nyilvánvalóbbak, az országok többségében az alkalmazkodási lehetőségek erősen limitáltak. A valutatanácsok szabta korlátok mellett (Észtországban, Litvániában és Bulgáriában) a monetáris politikai válaszlehetőségeket eleve szűkíti, hogy a hitelezés jellemzően nem hazai devizában történik. A fiskális politikai mozgásteret pedig az korlátozza, hogy a költségvetési hiányok - még a gazdasági ciklus elmúlt években jellemző hiánycsökkentő hatását figyelembe véve is - alacsonyak, illetve a mérlegek többletet mutatnak.
