Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén nőtt ugyan a visszaválható (többutas) palackok jelenléte a kereskedelmi egységekben, de az eldobható (egyutas) palackokba csomagolt termékek forgalma a korábbi évek trendjét követve tovább erősödött. A gyártók szerint ez azt jelzi, hogy a környezetvédelmi tárca palackkoncepciója gyakorlatilag csődöt mondott.
A minisztérium tavaly azért alkotta meg a termékdíjtörvényhez kapcsolt, palackokra vonatkozó reguláját, hogy a piacon érdekelt vállalkozások inkább a környezetbarátabb újratölthető palackokba töltsék az ásványvizeket és üdítőitalokat. A termékdíjtörvény szerint azok a gyártók mentesülnek a büntető termékdíj fizetése alól, amelyek – a szaktárca által megadott számok alapján – fokozatosan növelik a többutas csomagolást a kereskedelmi hálózatokban. Idén az ásványvizek és üdítők esetében körülbelül 1,5 milliárd forintba kerül a piac egészének a környezetvédelmi pluszteher (azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nem tudták teljesíteni az egyszázalékos szintet), jövőre ez 4,5 milliárd forintra nő, hat év múlva pedig már 15 milliárd forint lesz a nem teljesítők büntető közterhe. Ez az üdítőknél 9,5 milliárdot, az ásványvizeknél 5,5 milliárdot jelent.
A jelentős összeg ellenére sem várható azonban, hogy az érintett cégek újratöltő berendezésekbe ruházzanak be. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség főtitkára szerint kivárnak a cégek, nincs értelme a kapacitásbővítésnek. Bartha Zsolt, a – többek között a Pepsit és a Margitszigeti Ásványvizet palackozó – Fővárosi Ásványvíz és Üdítőitalipari Rt. szóvivője szerint a 800 millió, esetleg egymilliárd forintos beruházás sohasem térül meg. Az üdítő- és ásványvízpiacon ugyanis nagyjából 100 vállalkozás működik, ebből körülbelül 40 csak ásványvízzel foglalkozik. E szegmens forgalma jelenleg 35 milliárd forint, amelynek a nagyobbik részét a hat vezető márka viszi el. A verseny annyira éles, hogy a piacvezetőnek is csak nagyjából 10 százalékos részesedése van, amely értékben 3,5 milliárd forint. Ilyen forgalomra egymilliárdos beruházást eszközölni a cégvezetők szerint őrültség, arról nem is beszélve, hogy a többutas palackozó rendszer kialakításának a menedzselése és logisztikai költsége is nagyon magas. A raktárkapacitást például „helyből” 50 százalékkal növelni kell, akárcsak a gyártócsarnok méretét, de előre finanszírozni kell az éves göngyöleg 35-40 százalékát is. Az üdítőitaloknál valamelyest más a helyzet: a mintegy 43 milliárdos forgalom oroszlánrészét két mogul viszi el, éppen ez a két cég működtet is többutas palackozórendszert.
