Vigh Zsolt György

Idén megszilárdul a HM helyzete

Reálértékben növekvő büdzsé, további leépítések, folytatódó modernizáció és a első Gripenek megérkezése fémjelzi a honvédelmi tárca 2006-os évét.

Másképp kínálja szolgáltatásait a Hitelgarancia

Országos kampányt indít a hitelgarancia szolgáltatás megismertetésére a Hitelgarancia ZRt. A kampány keretében a többségi állami tulajdonú társaság együttműködési megállapodást kötött a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvánnyal, amely Nyíregyházán és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évente több mint 2000 vállalkozást tájékoztat majd a hitelképességüket nagymértékben javító szolgáltatásról. A Hitelgarancia az alapítvány rendelkezésére bocsát egy olyan számítógépes programot, amivel megbecsülhető, hogy egy adott vállalkozás milyen típusú és összegű hitel felvételére képes a cég kezességvállalása mellett. A Hitelgarancia vezetése felmérések alapján arra jutott, hogy számos kis- és középvállalkozás eleve reménytelennek ítéli hitelkérelmét, el sem jut annak benyújtásáig, így nem is értesül arról, hogy a társaság készfizető kezességvállalásával esetleg mégis hozzájuthat a hitelhez, sőt 2006-tól a hitelgaranciát lízing- és faktoringügyleteikhez is felhasználhatják.

Kurtított és kibővített betétbiztosítási szabályok

Fogyasztóvédelmi emblémát vezet be az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). Az emblémát a betétvédelemben részesülő megtakarítási konstrukciók esetében lehet használni, egyelőre nem kötelező érvényűen. Bevezetésének egyik célja, hogy a jogosulatlan betétgyűjtést megnehezítsék vele – írja az MTI-Eco. Markánsabb változás 2006-tól, hogy – ahogyan azt lapunk korábban előre jelezte – folyamatosan kurtítják majd az OBA jogait. Ennek első lépéseként a hitelintézeti törvénynek a betétbiztosítót érintő szakaszai is változnak, így a törvényhozás megszüntette az alap válságkezelési funkcióját, s ezt a feladatot a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el. (Az OBA válságkezelési tevékenységéből a legismertebb a Realbank milliárdos összegű ügye volt.) Fontos változás még az OBA életében, hogy a ma már jóval több mint 50 milliárd forintra rúgó vagyonát – szintén ettől az évtől – másképp is befektetheti, mint eddig, vagyis lehetősége lesz arra, hogy állampapírok mellett MNB-betétbe fektesse pénzét. Erre is jó okot adhat a tapasztalat, hiszen volt olyan év, amikor a kamatemelések idején jelentősen esett az állampapírok hozama, ennek következtében az OBA kötvényekben tartott vagyona alig-alig nőtt. Ha viszont MNB-betétben tartotta volna pénzét, akkor – éppen az emelés miatt – magas kamatbevételt realizálhatott volna.

Az Erste Banké a második legnagyobb hálózat

Két új fiókjának tegnapi megnyitásával a második legnagyobb fiókhálózattal rendelkező magyarországi bankká lépett elő az Erste. A bank ezzel 162-re növelte hálózati egységeinek számát, így hajszálnyival megelőzi a harmadik helyre szoruló K&H Bankot. A tavalyi a felzárkózás éve volt, az Erste 21 új fiókot nyitott. A hitelintézet az idén is tovább bővíti egységeinek számát, az év végére a tervek szerint csaknem 200 fiókból álló hálózatot működtet majd. A piacvezető OTP Banknak közel 450 fiókja van, így beérni aligha lehet, hiszen a második és harmadik helyezett két banknak együttesen sem lesz ennyi fiókja 2006 végére.

Mi lesz az idén a devizahitelekkel?

A lakossági hitelek terén várhatóan még 2006-ban is a deviza felé billen majd a mérleg nyelve. Az ügyfelek a jelek szerint egyelőre nem számolnak komolyan a devizahitelek egyre fenyegetőbb kamat- és árfolyamkockázatával.

Idén újra forinthitel kopp és devizahitel hopp?

Tavaly november végéig 341 milliárd forinttal – 2251,1 milliárd forintra – nőtt a lakossági lakáshitel-állomány a tavaly decemberihez képest. Ez 17,85 százalékos állománygyarapodás, azonban az új hitelkibocsátás ennél több tíz milliárd forinttal magasabb volt, hiszen a 2004. decemberi 1910 milliárd forintos tartozásállományt a lakosság év közbeni törlesztései és előtörlesztései is jelentősen csökkentették. Ezzel együtt 2005 folyamán új lakáshitelből a bankok több mint 400 milliárd forintnyit folyósíthattak a lakosságnak. Így a jelzálog-hitelezési üzletág lassabban nőtt mint a 2002–2003-as „aranyévekben”, ám még mindig nagyon jelentős növekedést produkált. A törlesztés állománycsökkentő hatása szinte kizárólag a régebbi forinthitelekre hatott, a 2004-ben megindult devizahitelekre még nem annyira. Forintban összességében jóval több mint százmilliárd lehetett az új hitelkibocsátás, míg a 2004-ben a népszerűségi listán előretörő devizahitelek állománya megháromszorozódott. A 2004 végi 144,6 milliárd forint összegű devizaállomány 2005. november végére 442,3 milliárdra nőtt, azaz 297,7 milliárd forinttal gyarapodott. Itt csak kismértékű törlesztéssel kell számolni, mivel az egy évvel korábbi állomány nagyon kicsi volt, így ezek jórészt hitelek, másrészt a futamidő elején főleg kamatot törleszt az adós, így csak lassan csökken a tartozásállomány. Várhatóan még 2006-ban is a deviza felé billen a mérleg nyelve, ám ha a forintpiaci kamatok alacsonyan maradnak, esetleg csökkennek – ezt a jelen makrogazdasági helyzetben egyelőre nehéz elképzelni –, akkor további kamatmérséklődés várható a forintalapú, kamattámogatott lakáshiteleknél. Nem minden bank favorizálja ugyanis a devizahiteleket. Ha azonban a pénzpiaci kamatok 1-2 százalékkal nőnek, azt a bankok legalább részben és némi csúszással vélhetően beépítenék a forint-lakáshitelek kamatába is. Ez megint komparatív előnyt jelentene a devizaalapú hiteleknek, jóllehet a lakosság a jelek szerint egyelőre nem számol komolyan a devizahitelek egyre fenyegetőbb kamat- és árfolyamkockázatával. Ráadásul a devizahitelek nemcsak a lakáscélú, hanem a szabad felhasználású hitelek körében is hódítanak.

Módosul a lakástakarék és a hitelintézeti törvény (kimaradt)

Vigh György Zsolt Januártól két, bankokat érintő törvény is változik. Köztük a hitelintézeti törvény, amelynek módosítása a banki adósnyilvántartást is érinti. Ennek értelmében javul az ügyfélvédelem, így a jövőben jogorvoslatra is lehetőség lesz a feketelistásoknak, s a listára kerülőket megilleti tájékoztatása joga, ahogyan az Központi Hitelinformációs Rendszerben az adataik megtekintésének lehetősége is. Az Országos Betétbiztosítási Alapot érintő törvényi szakaszok is változnak, így a jövőben az OBA-nak lehetősége lesz arra, hogy állampapírok mellett MNB betétben tartsa a milliárdjait. Az Alap válságkezelési funkcióját megszűntetik, s ezt a feladatot a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el. A változó lakás-takarékpénztári törvény több újdonsággal is szolgál, köztük, hogy januártól a törvényhozás bevezetett néhány újabb támogatási kategóriát, amelynek értelmében a nagyobb lakásszövetkezetek és társasházak nagyobb összeget vehetnek majd igénybe felújítási, fejlesztési célokra. Ma már 7 – lakásszámtól függő – támogatási szint van, amely 108 és 324 ezer forint között szóródik. A törvény-módosítás értelmében a lakás-takarékok a jövőben azonnali áthidaló kölcsönt is nyújthatnak ügyfeleik részére, ám egy szigorítás is bekerült a jogszabályba, nevezetesen, hogy azok a takarékoskodók, akik a megtakarítási évben (ez mindig a szerződéskötés napján indul) csak a harmadik és a negyedik negyedévben teljesítik a betét-befizetéseiket, azok csak a harmadik és a negyedik negyedévre járó állami támogatást kapják meg, azaz mindenképp rendszeresen kell megtakarítani ahhoz, hogy a teljes támogatásra jogosult legyen egy előtakarékoskodó.

Januártól indul a Bázel II-es banki tőkeszabályozás

Januártól indul a Bázel II néven ismert új banki tőkeszabályozás. Az új rendszer a Bázel I-es helyébe lép, s annál lényegesen pontosabban határozza meg, hogy az egyes bankoknak mekkora szavatolótőkét kell képezniük. A tőkemegfelelésre a régi, a Bázel I-es szabály azt mondja ki, hogy a bankok tőkemegfelelési mutatójának minimum 8 százaléknak kell lennie, vagyis a banknak annyi szavatolótőkével kell rendelkeznie, mint amennyi a mérlegfőösszegének a 8 százaléka. Ezt a rendszert finomítja most tovább a Bázel II-es egyezmény. Az Európai Unió nem elégszik meg a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásával (amely sehol a világon nem kötelező érvényű), minden tagországára nézve kötelező direktívát is kibocsát 2006. január 1-jei dátummal, CAD (Capital Requirements Directive) címmel. Ez a direktíva többet tartalmaz, mint a tőkemegfelelés számítására vonatkozó előírások – az üzlet és a kockázatkezelés összhangjának biztosításával a pénzügyi-üzleti gondolkodás megújítását kívánja elérni. A direktívát az EU-ban a kihirdetést követő 12 hónap alatt – ez 6 hónappal rövidebb, mint a direktíváknál megszokott átvételi időtartam – alkalmaznia kell valamennyi európai hitelintézetnek és befektetési vállalkozásnak. Pontosabban a direktívát 2007. január 1-jétől lehet, míg 2008. január 1-jétől kötelező lesz alkalmazni az európai pénzvilágban. (Hangsúlyos, hogy az európaiban, mert az Egyesült Államok nem vesz át egy EU-direktívát.) Még a Bázel II-t is csak a legnagyobb bankok esetében teszik kötelezővé, legkorábban 2009-től, bár emiatt az USA bankjai a versenyelőny elvesztésétől tartanak. A világ többi részén nem is nagyon kívánnak áttérni az új rendszerre. Ennek nyilván költségokai is vannak, de az is könnyen lehet, hogy az új szabályok szerint megméretett bankok között akadna olyan, amelyik könnyűnek találtatna, s a jelenleginél több tartalék tőkét kellene képezniük a biztonságosnak tartott működéshez. A rendszert nyilván azon bankok kezdeményezték, amelyek tudták, hogy ezzel nyerhetnek, azaz biztonságos működésük folytán csökkenthetik tőkeszükségletüket. Az új rendszer háromféle tőkeszámítási módot tartalmaz, s a legfejlettebbet alkalmazók járhatnak jól – idővel. Ez persze nem csupán azt jelenti, hogy jobb lehet a bankok tőkearányos megtérülése, hanem azt is, hogy a bankok a korábbinál több pénzt fordíthatnak majd osztalékfizetésre vagy forgathatnak vissza a növekedésbe az éves eredményből. Szigorú szabály azonban, hogy azonnal nem csökkenthető a tőkemegfelelés a jelenleg érvényes alatti szintre. Az egyes országok bankfelügyeletei árgus szemekkel őrködnek az új szabályok alkalmazásán, s ugyan minden bank maga állapítja meg a kockázatait és a tőkeszükségletét a szabályok alapján, de azt ellenőrzi a felügyelet, sőt a bankoknak a piac számára is nyilvánossá kell tenniük a működésükre, tőkéjükre vonatkozó információk egy részét. A Bázel II kidolgozása során külföldön és itthon is több hatástanulmány készült. A kép vegyes lett; akadtak szereplők, amelyeknek több, s olyanok is, amelyeknek kevesebb tőkét kell majd képezniük a jövőben.

Sorsdöntő napok

Mára egészen eltorzult a kiskereskedelmi könyvforgalom. Bár a szezonalitás eddig is jellemző volt és a karácsony előtti egy hónap forgalma határozta meg az évet, ma már közvetlenül az ünnepek előtti néhány nap a sorsdöntő, egészen rövid időre zsugorodott a hisztérikus könyvvásárlás – mondta lapunknak Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) igazgatója. Több bolthálózatnál és kiadónál is ekkor dől el, mennyire lesz sikeres vagy éppen sikertelen a cég, hiszen éves forgalmuk 40 százalékát ebben az időszakban hozzák össze. A kiélezett versenyhelyzet miatt Zentai szerint csupán az osztrák havazáshoz hasonló zord időjárás elég lett volna ahhoz, hogy komolyan lerontsa a könyves cégek évzárását. Nem véletlen, hogy sok társaság, így például az Alexandra, még szenteste napján is nyitva tart. Naponta dőlnek el százmilliós forgalmak – tette hozzá az igazgató. A tavalyihoz hasonlóan idén karácsonykor több népszerű – hazai és külföldi – szerző művei is nagy tételben fogynak. Korábban volt példa arra, hogy egy-két kötet vitte a prímet, például a 2003 karácsonyán piacra dobott Harry Potter-könyv (az új kötet már a 2006-os piacot támogatja meg februárra tervezett megjelenésével), vagy 2002-ben Kertész Imre könyvei. Most a bolti sikerlisták tanúsága szerint és a cégvezetők beszámolói alapján két külföldi szerző, Dan Brown és Paulo Coelho könyvei a legkeresettebbek. Idén egyébként a hazai könyvpiaci forgalom várhatóan meghaladja majd a 60 milliárd forintot, legalábbis erre enged következtetni, hogy a legnagyobb könyv-kiskereskedelmi hálózatok közül a Libri, valamint a Líra és Lant is jelentős – 20, illetve 30 százalékos – árbevétel-növekedésről számolt be. (A három nagy könyvértékesítő hálózat – a Libri, a Líra és Lant és az Alexandra – adja a bolti forgalom 40 százalékát.) A Líra esetében a növekedést a tankönyv-értékesítés táplálta, míg tankönyvek nélkül a könyvforgalom az infláció mértékével nőtt – mondta lapunknak Kolosi Tamás elnök-vezérigazgató. A Líra árbevétele 3,5 milliárd körül alakul majd, szemben a tavalyi 3 milliárddal, míg a Libri idei forgalma meghaladja a 8 milliárd forintot.