Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A külügy sok olyan országot nem ajánl a magyar turistáknak, amelyekbe az irodák – semmilyen veszélyeztetettséget nem tüntetve fel – most vígan szervezik az utakat.
Az utaztatással kapcsolatos kormányrendelet módosítása nyomán az utazási vállalkozókról vezetett nyilvántartás egyes adatait nyilvánossá kell tenni – tudta meg a NAPI Gazdaság. Ez jelentősen könnyíti az utazni vágyók dolgát, hiszen az utazási ajánlat így nem jelent zsákbamacskát, mivel nyilvános lesz például a vagyoni biztosíték mértéke, a biztosítékot szolgáltató hitelintézet vagy biztosító neve. Magyarországon jelenleg mintegy 1300 utazási szolgáltató működik, míg például Ausztriában csupán 400. A felügyeleti szerv, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) az előző négy és fél évben 160-170-et törölt hivatalból az utazási irodák listájáról, szankciók kivetésével. Hivatalból akkor töröl az MKEH, ha a szolgáltató működése körül mutatkozik probléma – az elmúlt évek nagy port kavart esetei esnek ebbe a körbe, például a Jorgos Travel, a Club Espana, az Eurotours vagy a West Travel. További 300-400 vállalkozás saját kérésére került ki a lajstromból, ezekben az esetekben nincs szankció.
Változik a vagyoni biztosíték
A módosítás a vagyoni biztosítékot is érinti; eddig a belföldre utaztató irodáknak az árbevételük 3 százalékának megfelelő összeget kellett erre elkülöníteniük, minimumösszeg nélkül. Ez a belföldre utaztatóknál május 13-a után legalább 500 ezer forint lesz. Az utazásszervezőknek – külföldieknek és belföldieknek egyaránt – október 31-éig ki kell számolniuk évi forgalmukat, ennek alapján fizetik a biztosítékot a következő évre, és ha később észlelik, hogy a megnövekedett forgalom miatt a biztosíték kevesebb, mint az előírás, akkor öt napon belül kötelesek az összeget emelni. A belföldi közvetítőknek május 31-éig kell bemutatniuk – biztosítás, bankgarancia vagy letét formájában – a biztosítékot.
Eddig nevetségesen alacsony nettó árbevételek is felbukkantak a belföldi utaztatóknál, amelyek alapján néhány ezer forintos biztosítékkal is lehetett belföldi utat szervezni. Biztosíték nélküli lebukás esetén azonnali törlés és ötéves eltiltás vár a vállalkozóra. Molnár Gabriella, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke szerint leginkább arról van szó, hogy nem éri meg a belföldi utaztatás, a félmilliós limit kitermeléséhez akkora forgalom kell, ami sokak számára legfeljebb álom.
Sokat számít a külügy véleménye
A módosítás értelmében a potenciális utazó és az iroda között létrejövő szerződésnek tartalmaznia kell, hogy amennyiben a Külügyminisztérium valamelyik országot nem ajánlja utazási célpontnak, úgy az utas dönthet arról, hogy visszakéri a teljes összeget, vagy helyettesítő utat igényel. Ezzel kapcsolatban legutóbb a tavaly decemberi délkelet-ázsiai cunami idején voltak problémák. Ráadásul ez a módosítás viszont nem vág össze sem a külügy, sem pedig az irodák elképzeléseivel.
Az továbbra sem világos, vajon az utasok tisztában vannak-e azzal, hogy melyek azon országok, amelyeket a Külügyminisztérium nem ajánl. Bár a tárca honlapján (www.kulugyminiszterium.hu) hosszú lista van ezen helyekről, ám több olyan állam neve is szerepel – így Nepál, Izrael, Indonézia, Zanzibár, Salamon-szigetek –, ahová folyamatosan szerveznek az irodák utazásokat. A NAPI Gazdaság által megkérdezett egyik vezető iroda szakembere szerint az ilyen országba utazni kívánók tisztában vannak a veszélyekkel. Ám az interneten az ajánlatokat olvasgatva sehol sincs feltüntetve, hogy az utazást nem tartja biztonságosnak a külügyi tárca.
Nagyobb biztonságban a diákok
A módosítás nyomán a jövőben utazásszervezőnek minősülnek azok a cégek is, amelyek külföldön szerveznek tanfolyamokat, így a hallgatók ugyanabban a védelemben részesülnek, amelyben az utazási vállalkozások utasai. Ez elvileg eddig is így történt, ám az ellenőrzés nem volt következetes. Magyarországon ugyanis eddig is utazásszervezőnek számított az, aki külföldre való utazással kapcsolatos szolgáltatásokat kínált – utaztatás, szállás, ellátás (ez utóbbi kettő abban az esetben is ha az magánszemélyeknél történt).
Azon nyelviskolák, amelyek külföldi tanfolyamokat kínáltak, elviekben eddig is kötelesek voltak bejelenteni magukat utazásszervezőként – mondta a NAPI Gazdaságnak Goldmann Róbert, a Nyelvi Utaztatók Szövetségének elnöke. Ám a felügyeleti szervként működő gazdasági tárca csak azokat az iskolákat ellenőrizte, amelyek a bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek, a többit nem.
