Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mindennek betartását transzparensen fogjuk ellenőrizni: a közvagyon és a közérdek védelmét ugyanis soha többé nem bízhatjuk pusztán bizalomra
– így foglalta össze Hajdu Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője, az Európai Bizottság korábbi tanácsadója a kormánypárt célját az uniós pénzekről szóló törvénycsomag általános vitájában június 16-án.
A parlament kormánypárti többsége ma, június 23-án elfogadta a salátatörvényt. Kevésbé ismert körülmény, hogy a benyújtott szöveg az általános vita után módosult, így a képviselők végül nem teljesen ugyanarról a jogszabályról szavaztak, amelyről egy héttel korábban vitáztak. A változtatás hátterében az Európai Bizottság újabb elvárásai álltak.
Ursula von der Leyen és Magyar Péter május 29-én kötött politikai megállapodást Brüsszelben, majd a kormány június 9-én benyújtotta a törvénycsomagot az Országgyűlésnek.
A Bizottság részéről ez azonban nem jelentette a folyamat lezárását.
Vitézy Dávid, az uniós pénzek hazahozataláért is felelős miniszter a június 19-i Kormányzati tájékoztató után az Economx kérdésére megerősítette: Brüsszel újabb feltételekhez köti a történelmi léptékű, 6300 milliárd forintos védelmi kerethez való hozzáférést. A miniszter szerint a legutóbbi tárgyalási fordulóban
konkrét elvárásként merült fel az új kontrollmechanizmusok bevezetése,
ami aztán meg is jelent később az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/174-es számú törvénycsomagban.
A brüsszeli változtatás egyik legfontosabb következménye, hogy az Integritás Hatóság új szerepet kap a védelmi és biztonsági célú beszerzésekben. A módosítás alapján a hatóság már a részvételi vagy ajánlattételi határidő lejárta előtt felfüggeszthetné a beszerzési eljárást. Ilyenkor a határidő nem járna le a felfüggesztés ideje alatt, az ajánlatkérőnek pedig a felfüggesztés megszűnése után meg kellene hosszabbítania a határidőt. Ha a hatóság a határidő lejárta után avatkozna közbe, az ajánlatkérő nem hozhatná meg sem a részvételi szakaszt lezáró döntést, sem az eljárást lezáró döntést, és a folyamatban lévő határidők is meghosszabbodnának.
A legnagyobb tartalmi fordulat a kivételek ellenőrzésénél jelenik meg. A jelenlegi szabály szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának azt a döntését, amely felmentést ad a törvény alkalmazása alól. Az új szöveg ezt a korlátot megszünteti: a Döntőbizottságot a kivételek jogszerűségének vizsgálatánál nem kötné a parlamenti bizottság jóváhagyó határozata. Ugyanez vonatkozna az Integritás Hatóságra is, amelyet saját vizsgálata és jogorvoslati kérelme során szintén nem kötne az Országgyűlés illetékes bizottságának döntése.
Ez pedig a védelmi ipar nemzetbiztonsági szempontjai szerint aggályosnak tűnhet.
A módosítás ezzel a védelmi ipari beszerzések egyik legérzékenyebb pontját nyitja meg erősebb külső kontroll előtt. Azt az esetet, amikor egy ajánlatkérő kivétel alkalmazásával kikerülne a törvény hatálya alól. Az Integritás Hatóság kérelmet nyújthatna be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, ilyen kérelem esetén pedig – ha a hatóság ezt indítványozza – a Döntőbizottság elrendelné a beszerzési eljárás felfüggesztését. A parlamenti bizottsági jóváhagyás így már nem zárná le önmagában a jogszerűségi kérdést.
A változtatás politikai jelentőségét az adja, illetve Magyar Péter tárgyalási pozíciójára is rámutat, hogy a kormány eredeti javaslata nem ebben a formában került a parlament elé. A végső szövegben már olyan ellenőrzési elemek szerepelnek, amelyeket a kormányzati tájékoztatás szerint az Európai Bizottság kért a magyar féltől a megállapodás után.
Brüsszel tehát a védelmi források ügyében sem bízza pusztán bizalomra a közpénzek elköltését, még a Tisza-kormány számára sem.
