Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!
– posztolta hétfőn Magyar Péter a Facebookon.
A bejelentéssel párhuzamosan a kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak az uniós helyreállítási alapok kiszabadítását célzó, jogállamisági és átláthatósági törvényjavaslatot is. A brüsszeli „szupermérföldkövek” teljesítése ugyanis elengedhetetlen a zárolt milliárdok hazahozatalához – az NVVH pedig ennek a Brüsszel felé tett korrupcióellenes vállalásnak a hazai végrehajtó ökle lesz. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban „húszezer milliárdos” elszámoltatásról beszélt, a kormányfő szerint pedig az új szervvel a
közpénz visszanyeri közpénz jellegét.
A társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet részleteit megvizsgálva egyértelmű, hogy a Tisza-kormány olyan gazdasági és büntetőjogi fegyverarzenált ad az új szerv kezébe, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa a magyar jogrendszerben.
Brüsszeli milliárdok és az elszámoltatás
Magyar Péter és Ursula von der Leyen májusi megállapodása értelmében Magyarország csak akkor juthat hozzá a tízmilliárd eurós helyreállítási alaphoz és a kohéziós forrásokhoz, ha a kormány augusztus végéig teljesíti az uniós mérföldköveket. Ennek a csomagnak a része a most benyújtott jogállamisági törvényjavaslat, amelynek gyakorlati végrehajtásáért az NVVH felel majd.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter áprilisi nyilatkozatában jelezte: az NVVH felállítása az egyik legfontosabb feladat, mert az 1985 óta tartó privatizációs visszaélések elkenése gazdasági traumát okozott a társadalomnak. Kiemelte, hogy nem személyeskedni akar, hanem a rendszerváltás hibáit elkerülve akarja elérni, hogy az igazságszolgáltatás utolérje azt a kört, amely megfosztotta az országot a javaitól.
Magyar Péter miniszterelnök júniusban azzal egészítette ki a terveket, hogy információik szerint a korábbi kormányzati elit tagjai már megkezdték a vagyon külföldre menekítését, ezért a hivatal elsődleges feladata a pénz útjának visszakövetése lesz a külföldi bankszámlákig. Bár a törvényt előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják, a kormány tervei szerint a szervezet nyár végére – a brüsszeli határidőre – felállhat. Pintér Bence, a helyi Fideszzel napi szintű szélmalomharcot vívó győri polgármester közben jelezte, hogy szívesen látnák a hivatal székhelyét Győrben.
Magáncégek közvetlen állami felügyelet alatt
A tervezet egyik legjelentősebb gazdasági újítása közvetlenül a nagy közbeszerzés-nyertes vállalkozásokat célozza:
- Ha egy cég és kapcsolt vállalkozásai nettó árbevételének legalább 75 százaléka az elmúlt 5 évben közbeszerzésekből vagy koncessziókból származott, a NAV-nak kötelezően értesítenie kell az NVVH-t.
- Ha a Hivatal úgy ítéli meg, hogy fennáll a közvagyon sérelmének veszélye, a magáncéget állami felügyelet alá vonhatja.
Utóbbi azt jelenti, hogy az NVVH közpénzügyi elnökhelyettese átveheti a cég irányítását:
leválthatja az ügyvezetőt, a felügyelőbizottságot, korlátozhatja a cégjegyzést, és azonnali hatállyal felmondhat szerződéseket.
Megtörik az ügyészség monopóliuma
A magyar jogrendszerben eddig a Legfőbb Ügyészségnek kizárólagos joga volt a vádemelésre. Az NVVH megjelenésével ez a monolitikus rendszer átalakul.
- Ha a Hivatal korrupciós vagy pénzmosási ügyekben bűncselekmény gyanúját észleli, az eljárást teljes egészében átveheti az általános Ügyészségtől.
- A vádemelés előtti szakaszban az NVVH a Legfőbb Ügyészség helyébe lép: önállóan nyomozhat, irányíthatja a nyomozó hatóságokat, vádat emelhet, és képviselheti azt a bíróság előtt.
Mindezek mellett a szervezet négy elnökhelyetteséből háromnak aktív ügyésznek kell lennie. Ők azonban eljárásaik során nem a legfőbb ügyésznek, hanem az NVVH elnökének lesznek alárendelve, és külső szerv nem utasíthatja őket.
Milliárdos bírságok az elhallgatott információkért
Ha a vizsgált személyek vagy cégek megpróbálják hátráltatni a nyomozást, eltitkolják az iratokat vagy megtagadják az együttműködést, a Hivatal súlyos adminisztratív bírságokat szabhat ki a tényállás tisztázása érdekében:
- Magánszemélyekre 50 ezertől 50 millió forintig terjedő,
- Cégekre és szervezetekre 500 ezertől 5 milliárd forintig terjedő bírság vethető ki.
A bírságolás ráadásul megismételhető, és a kifizetése nem mentesít az adatszolgáltatási kötelezettség alól.
Vagyonvisszaszerzés a gyakorlatban
Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda szakmai elemzése szerint a magyar jogrendszerben a szükséges kényszerintézkedések (lefoglalás, zár alá vétel, elkobzás) eddig is léteztek, a probléma a gyors és integrált alkalmazás hiánya volt. Az NVVH-nál a rendőrök és NAV-nyomozók mellett könyvvizsgálók, forenzikus pénzügyi elemzők és vállalatátvilágítási szakértők dolgoznak majd, mivel a bonyolult offshore és céges struktúrák felgöngyölítése speciális szaktudást igényel.
A folyamat három fő szakaszból áll:
- Lefoglalás: A számlapénzek, elektronikus adatok vagy vagyonelemek gyors biztosítása a bizonyításhoz.
- Zár alá vétel: A legfontosabb biztosítási pont. A vagyon feletti rendelkezési jogot felfüggesztik, megakadályozva, hogy az érintettek eladják vagy külföldre menekítsék az ingatlanokat, luxuseszközöket és céges részesedéseket.
- Elkobzás: A bíróság jogerős döntése után a bűncselekményből származó javakat véglegesen elvonják, visszaállítva a jogsértés előtti állapotot.
Időkorlát nélküli semmisségi perek
A büntetőeljárások mellett a polgári jogi eszközök is komoly szerepet kapnak. Az Újváry Ügyvédi Iroda felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályba vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződések a megkötésük időpontjától kezdve semmisek.
Mivel a semmisség megállapítására a törvény semmilyen időkorlátot nem szab, a Hivatal akár évekkel ezelőtti koncessziós vagy privatizációs szerződéseket is megtámadhat a bíróságon. Ha az eredeti állapotot már nem lehet természetben visszaállítani, a bíróság pénzbeli megtérítésre kötelezheti a feleket, ami a gyakorlatban a vagyon visszaszolgáltatását jelenti.
Mentesség a nemzetbiztonsági ellenőrzés alól a csúcson
A tervezet tartalmaz egy figyelemre méltó kivételt is: miközben az NVVH teljes személyi állománya szigorú nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik,
a Parlament által megválasztott elnököt és az elnökhelyetteseket kifejezetten felmentik a nemzetbiztonsági átvilágítás alól.
Az ő esetükben a parlamenti kétharmados szavazás és az Integritás Hatóság által ellenőrzött vagyonnyilatkozatok jelentik az egyedüli szűrőt. Ha a törvénycsomag a társadalmi egyeztetés után, a nyár végén átmegy az Országgyűlésen, radikálisan megváltoznak a játékszabályok. Súlyos következményekkel nézhet szembe az a gazdasági kör, amely az elmúlt időszakban szinte kizárólag állami megrendelésekből élt (oligarcha-záradék), a strómanrendszerek működtetői (időkorlát nélküli semmisségi perek), és azok is, akik abban bíztak, hogy a bonyolult offshore struktúrák és a hallgatás megvédi őket a felelősségre vonástól (5 milliárdos bírság).
A „beépített” NVVH-ügynökök: bárhova bemehetnek
A törvénytervezet szerint a Hivatal munkatársai olyan eljárási jogokat kapnak, mint egy kiemelt titkosszolgálat vagy a legkeményebb adóellenőrök. Nyomozás közben az NVVH emberei bármelyik vizsgált cég székhelyére, telephelyére vagy akár magáningatlanába is külön engedély nélkül beléphetnek, ott kutathatnak, és minden iratot, számítógépes adatot lefoglalhatnak. Sőt, joguk van a vizsgált cégek munkaidőn kívüli lezárására is (gyakorlatilag lakatot tehetnek a NER-es irodákra a vizsgálat idejére), hogy megakadályozzák a bizonyítékok megsemmisítését.
Százmilliós jutalom a bejelentőknek
A Hivatal nemcsak saját maga nyomoz, hanem komoly anyagi ösztönzővel építi ki a belső informátorok hálózatát. Bevezetik a „közérdekű vagyonvisszaszerzési jutalmat”: az a magánszemély (például egy stróman cégének könyvelője, titkárnője vagy egy kiugrott bennfentes), aki olyan bizonyítékot vagy eltitkolt offshore számlát szolgáltat a Hivatalnak, amely korábban ismeretlen volt, a sikeresen visszaszerzett vagyon értékének 10 százalékára jogosult. Ennek a vérdíjnak a felső határát százmillió forintban maximalizálja a törvény – ez pedig komoly motiváció arra, hogy a belső körökből valaki elkezdjen beszélni.