A korábbi széttagolt struktúra helyett három fő csoportba (a vállalkozásfejlesztési, az önkormányzati és az agrárfejlesztési részbe) vonja össze a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül nyújtott hitelprogramokat a kormányzat. Őry Kovács Katalin, az MFB kommunikációs igazgatója lapunknak elmondta: a változás azt jelenti, hogy a mai kormányülésen szentesíteni tervezett, Sikeres Magyarországért elnevezésű vállalkozásfejlesztési hitelprogramon belül a vállalkozások számára egyszerűbb lesz a forrásigénylés: nem a cégnek kell kitalálnia, hogy adott fejlesztéséhez a korábban a bank által kínált 10-12 beruházási cél közül melyik alapján van lehetőség kedvezményes hiteligénylésre.
A programok összevonása a partnerbankoknak is könnyebbséget jelent, Őry Kovács Katalin szerint tehát nincs arról szó, hogy a jövőben az MFB változtatni akarna a kialakult hitelezési gyakorlaton, a projektek jelentős részében továbbra is refinanszírozó lesz a fejlesztési bank.
A kommunikációs igazgató határozottan cáfolta, hogy az új rendszert a korábbi, projektcélonkénti keretek átcsoportosítására használnák fel, hiszen például az Európa-hitel 100 milliárdos alapkeretét lényegében teljes mértékben kihasználták. Az ilyen pénzügyi mutatványra azért sincs szükség – utalt Őry Kovács Katalin Erős János társ-vezérigazgató korábbi nyilatkozataira –, mert az MFB forrásbevonási lehetőségei lényegében korlátlanok.
A kormány a 2005-ös költségvetési törvényben jelentős mértékben, 900 milliárd forintra emelte az MFB garanciakeretét – közölte László Boglár kormányszóvivő. A fenti keretet még akkor is csak kétharmad részben – 670 milliárd forint erejéig – használják ki, ha az MFB az általa a program átalakulása kapcsán kért 145 milliárd forint garanciatöbbletet lehívja, a bank ugyanis a korábbi keretek mintegy 20 százalékos növelésére kért engedélyt. A programösszevonás ugyanakkor a kormányszóvivő szerint megoldja az MFB azon korábbi problémáját is, hogy a kabinetnek eddig minden egyes hitelprogramhoz külön kellett megszavaznia a garanciavállalást.
