Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A vártnál gyorsabban mérséklődő infláció miatt egyelőre sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem számolnak a korábban tervezettnél kisebb bérkiáramlással – derül ki a NAPI Gazdaság körkérdéséből. Az MNB ma már úgy számol, hogy 2005-ben az éves átlagos infláció csupán 3,4 százalék lesz – az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) bérajánlása viszont a bruttó bérek hatszázalékos emelését javasolja (4,5 százalékos átlagos inflációval számolt, az szja-csökkenés hatását 2 százalékra tette).
Néhány ágazatban már aláírták a 2005-re vonatkozó bérmegállapodásokat, ám a legtöbb helyen még folynak a tárgyalások, végeredmény csak március végére várható. A már létrejött megállapodások többnyire igazodtak az OÉT által ajánlott hat százalékhoz: a cukoriparban, a vegyiparban, a sütőiparban és a gumiiparban 6, a villamosenergia-iparban 6,5 százalékos bruttó béremelésről állapodtak meg.
Ha az infláció a tervezett érték alatt marad, elérhető a reálkeresetek akár négyszázalékos növekedése is – mondta lapunknak Hódi Zoltán, az MSZOSZ bérpolitikai ügyvivője. Ez pozitív fejlemény lenne a tavalyi egyszázalékos csökkenés után. Ha az infláció elmarad a prognosztizálttól, az csak a bérek reálértékében tükröződik, nem lesz lehetőség utólagos módosításra – tette hozzá Tóth Gábor, a munkaügyi tárca bérpolitikai főosztályvezetője.
A kétoldalú ágazati bérmegállapodásokban más paramétereket is alapul vehetnek, a bányászszakszervezet például négyszázalékos inflációval dolgozta ki a bérmegállapodását. Abban az esetben, ha a keretet adó makroadatok jelentősen megváltoznak a felek felülvizsgálhatják a feltételeket és újratárgyalhatják az ágazati megállapodást – mondta lapunknak Csuport Antal, a munkaadói oldal tagja, a Stratosz elnöke.
A fundamentális keretek általában negatív irányba változnak az év során (legalábbis eddig csaknem kizárólag erre volt példa), ilyenkor pedig, például a kalkuláltnál nagyobb infláció esetében, a munkaadók és a kormány általában elzárkóznak bármiféle indexálástól – mondta Herczog László, munkaügyi kapcsolatokért és bérpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Véleménye szerint az alacsonyabb infláció esetére vonatkozóan nincs tapasztalatuk a feleknek.
Az infláció vártnál kedvezőbb alakulása nem érinti a MÁV Rt.-nél született bérmegállapodást, a bérfejlesztés ugyanis az OÉT-ajánlásra épül – közölte Stromajer Andrea, a cég kommunikációs igazgatója. A Malévnél még nem kezdődtek meg a bértárgyalások, így a 2005-ös béralakulásról még korai nyilatkozni – tájékoztatott Krebsz Adrien, a légitársaság szóvivője.
A Dunaferr Rt.-nél a megkötött bérmegállapodásokra nincs hatással a tervezettnél alacsonyabb infláció. A társaság vezetése és a szakszervezetek között létrejött kollektív szerződés szabályozza a folyó évre vonatkozó meghatározó pontokat, s ettől a vállalat vezetése egyoldalúan nem térhet el, ráadásul év közben nem kezdeményezhetnek változtatást.
A mezőgazdaságban nem született még ágazati bérmegállapodás, a cégeknél helyi megállapodásokat szorgalmazunk – mondta lapunknak Bereczky András, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (Medosz) főtitkára. A béregyezségek ugyanis csak akkor jönnek létre, amikor már valamennyire prognosztizálhatók az adott mezőgazdasági év várható kilátásai is, ez pedig március–április. Az ágazatban szokás, hogy január 1-ig visszamenőleges hatályú a megállapodás. A tavalyi egészen ritka év volt, ugyanis miközben nemzetgazdasági szinten egy százalékkal csökkentek a reálkeresetek, addig a mezőgazdaságban 0,2 százalékkal nőttek. Az ágazatra jellemző, hogy a megállapodások a bérajánlásokhoz közelítenek. Tavaly a nettó átlagkereset 7,6, a bruttó 8,7 százalékkal nőtt az előző évhez képest a mezőgazdaságban; hasonló arányú bérnövekedésre számítunk az idén is – tette hozzá Bereczky.
A sütőipar árérvényesítő képessége rossz, elsősorban a nagy üzletláncok miatt, ez pedig akadályozza a kereseteknek az OÉT által javasoltnál nagyobb mértékű növelését – tudtuk meg Werli Józseftől, a Magyar Pékszövetség szakmai titkárától. A szakszervezetek szerint mivel a kereskedelmi szektor béreiben jelentős elmaradás van, az érdemi változáshoz el kellene térni felfelé a bruttó hat százaléktól, ám a nagy üzletláncok alacsonyan tartják a béreket, a kisvállalatok pedig nem képesek többet emelni.
