Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybank monetáris tanácsa (MT) az elemzői várakozásokat (NAPI Gazdaság, 2005. február 18., 3. oldal) meghaladó mértékben, de a piac által árazottól némiképp elmaradóan, 75 bázisponttal, 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A korábban véltnél nagyobb lazítás oka, hogy a jegybank a vártnál markánsabb dezinfláció folytatódását várja, optimizmusát pedig ezzel akarta jelezni a piacnak – mondta az ülést követően Járai Zsigmond MNB-elnök.
Az MNB ugyanis jelentősen csökkentette inflációs várakozásait: a novemberi jelentésben szereplő, 2005 végére érvényes 4,4 százalékot 3,6-re, 2006 esetében pedig 3,9-ről 3,4 százalékra. Az elnök szerint sem az idei, sem a jövő évi inflációs célkitűzést nem fenyegeti komoly veszély, ám az óvatos kamatpolitika, alapvetően a fundamentális javulásra utaló jelek további elmaradása miatt, ezután is indokolt – intett attól Járai, hogy bárki is gyorsuló kamatvágási trend első lépéseként értékelje a tegnapi csökkentést. A jegybankár a jelenlegi 8,25 százalékos alapkamatot is magasnak tartja, az azonnali és az előretekintő reálkamattal egyetemben. Az ülésről az elnök elárulta: a szóba került kamatcsökkentés mértéke 25-től 75 bázispontig terjedt.
Az elemzői konszenzusban szereplő 50 bázispontnál nagyobb kamatvágás egyfajta üzenet az erős forintnak – mondta a NAPI Online-nak Barcza György, az ING szakértője. (Járai az ülést követően úgy vélekedett, hogy a jegybankot nem zavarja a forint erős jegyzése.) A jegybank megint a piac után ment – véli Trippon Mariann, a CIB szakértője. Véleménye szerint a piaci folyamatok alapján vállalható a 75 bázispontos csökkentés. A szakértők szerint a döntés hatására megindult csekély mértékű forintgyengülés átmeneti lesz, a kamatkülönbség ugyanis továbbra is komoly támaszt ad a kurzusnak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint május környékén 246–248 forintig erősödhet az euró, de az év végére sem várható 250–252 forintnál drágább uniós fizetőeszköz.
A következő hónapokban is van tere a dezinflációnak, amit nagyban segített a gyenge dollár miatti mérsékelt energia-áremelés, illetve a kereskedelemben dúló nagyon erős piaci árverseny: május környékén 3 százalék alá is eshet az infláció. Az év első felében várható dezinflációs folyamat segítheti a kamatcsökkentési ciklust – tette hozzá Suppan, aki szerint márciusban 50 bázispontos vágás várható, amelyet újabb 25 pontos csökkentés követhet. Barcza és Trippon szintén további vágást vár, szerintük év végéig 7,5–7,75 százalékig süllyedhet a kamatszint. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a második félévben már nem várható kamatvágás.
A jegybank jelenlegi lépésével folytatta a megkezdett, piackövető kamatpolitikáját – fejtette ki lapunknak Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB elnök-vezérigazgatója. A pénzintézetek betéti ajánlataikban az új feltételeket valószínűleg 1–3 hetes késéssel érvényesítik majd. A bankok közötti verseny pedig Erdei szerint a hitelkamatok csökkenését is kikényszeríti, bár ezen a téren sem lehet hirtelen zuhanásra számítani.
– A 75 bázispontos kamatvágás számomra „egy kicsit sok”, úgy vélem, ezzel túl gyorsan közelítünk ahhoz a szinthez, amelyik az év végére volt beárazva, így erősen szűkül a mozgástér – reagált a kamatcsökkentési hírre Matthias Kunsch, a HVB Bank Hungary Rt. vezérigazgatója. A szakember véleménye szerint a 242 forint/euró árfolyamot sem a kamatszint, sem a gazdaság alapparaméterei nem indokolják. A bankrendszer idei teljesítményén nyoma lesz a csökkenő kamatszintnek – véli Kunsch, aki szerint a szektor egésze számára elérhetetlennek tűnik majd 2005-ben a tavalyi eredmény. Minden százalékos kamatcsökkentés eurómilliókat húz ki a nettó banki profitból – mondta a NAPI Gazdaságnak a HVB vezére, aki szerint ők épp a nehezen prognosztizálható MNB-lépések kapcsán nagyon óvatos terveket fogalmaztak meg 2005-re, de így még a tegnapi kamatcsökkentéssel is a terven belül tudnak maradni. Erdei úgy látja, hogy a kamatesésnek nem lesz annyira sokkoló hatása a banki profitra. A kieső kamatbevételek jutalékkal való pótlásának pedig a piac gátat szab.
A jegybanki alapkamat és a magánszemélyeknél érvényesített éven belüli betéti kamatok mozgása (mint az grafikonunkon is látszik) együtt halad. A kapcsolat szorosságát jelző korrelációs együttható közelít a 91 százalékos szinthez. A fogyasztási hiteleknél azonban ugyanez a mutató 21 százalék alatt marad. A kamatátgyűrűzéssel kapcsolatban az egyik jegybanki tanulmány is rögzítette: bármilyen sok bank tevékenykedik a piacon, a fogyasztási hitelkamatok alakulása monopolisztikus jelleget mutat.
