Noha még hosszú hónapokban vagy akár években mérhető a Marks & Spencer (M&S) kontra brit állam per az Európai Bíróságon, az úgynevezett csoportkedvezmény (group relief, vagyis a veszteségelhatárolás csoportszintű felhasználása) kérdését egyre gyakrabban vetik fel adószakértői és kormányzati körökben Európában. Komoly versenyképességi tényező lehet ugyanis a következő évektől kezdve a kontinensen, hogy egy állam megadja-e a lehetőséget az ott székelő anyavállalatoknak, hogy leányaik veszteségét is elszámolják saját nyereségadó-alapjukban – vélekedik Oszkó Péter, a Deloitte partnere. A veszteség elhatárolásának csoportszintű kezelése szerepel az adóreformot előkészítő szakértői bizottság elé került szakanyagokban is. Magyarországon jelenleg nincs mód a veszteségátcsoportosításra, kivéve a fióktelepeket illetően. Ezt a működési formát azonban nem kedvelik a cégek, mivel ekkor nemcsak adójogi, hanem minden szempontból egy jogi személynek számít az anyacég és fióktelepe, így ez utóbbi minden lépéséért az anyacég viseli a felelősséget. Középtávon azonban mindenképpen megfontolandó az intézmény bevezetése, mivel éppen az olyan holdingoknak, vállalatcsoportoknak kedvez a lehetőség, amelyek valós tevékenységet végeznek. A rendelkezés magyarországi bevezetése a társasági adózás terén megvalósuló csoportadózással együtt is elképzelhető, ekkor azonban nemcsak a veszteséget, de a nyereséget is csoportszinten kezelhetnék a vállalatok.
A veszteségelhatárolás csoportszintű alkalmazása Oszkó szerint így valószínűleg az uniós adóverseny új eszközévé válik a jövőben annak ellenére, hogy a bevezetés költségvetési vonzata gyakorlatilag csak jelentősebb kockázati tényezők mellett becsülhető. Az adókonszolidáció uniós szintű kiterjesztése ennél jóval problematikusabb, inkább hosszú távon vetődik fel, mivel megoldhatatlan lenne a társasági adóalap kiszámításának uniós szintű harmonizálása nélkül.
A csoportkedvezmény külföldi leányvállalatokra való kiterjesztése már komoly bevételkiesésekkel járhat az egyik állam, míg plusz adóbevétellel a másik állam számára – hangsúlyozza Oszkó. A M&S per épp ebben a vonatkozásban lehet precedens értékű. A brit állam ugyanis nem engedi a ruházati cikkeket kínáló hálózatnak, hogy külföldi – főként Franciaországban keletkezett – veszteségeit elszámolja az angliai anyacég adóalapjának kiszámításakor. A cég jogászai azzal érvelnek, hogy az EU alapszerződésébe ütközik az a gyakorlat, miszerint diszkriminálják a külföldi társaságokat (leányvállalatokat) a belföldi adóigazgatásban. Szakértői berkekben egyre inkább úgy látják, hogy megnyerheti a pert az M&S. Ez azonban nem jelent feltétlenül valós nyereséget, mivel a brit kormány dönthet úgy is, hogy sem a belföldi, sem a külföldi leányok veszteségeit nem engedi ezentúl átcsoportosítani – jegyzi meg Oszkó.
