Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank monetáris tanácsa tegnap a mindenki által várt 50 bázisponttal, 9 százalékra mérsékelte irányadó alapkamatát, ám az ülést követően Járai Zsigmond úgy nyilatkozott, hogy mai ismeretei szerint egyáltalán nem biztos, hogy februárban is vágnak ugyanekkorát, később pedig egyre nő az esélye a kisebb lépéseknek (NAPI Gazdaság, 2005. január 21., 1–3. oldal). Az MT ülésén egyébként általános volt az a megítélés, hogy most még lehet 50 pontot vágni, ám számos érv hangzott el ennél kisebb mértékű lazítás mellett is. Járai úgy vélekedett, hogy a mostani körülmények között a 9 százalékos szint már közel van ahhoz, ahol az MT-nek fokozott óvatossággal kell eljárnia.
A jegybankelnök szerint a legnagyobb kockázatot a külső és belső egyensúlytalanság jelenti: nem látják teljesülni a kormányzatnak az egyensúly javítása, illetve helyreállítása irányában tett ígéreteit. Az MNB becslése szerint 2004-ben a kormányzat a GDP 0,9 százalékának megfelelő mértékű egyedi, az államháztartást csökkentő lépéseket tett. Ezek nélkül a deficit a jegybank által várt 5,6 százaléknál is nagyobb lenne. Február végére készül el az ESA–95 szerinti áht-hiány, ennek nagy kérdése, hogy a visszatartott kifizetésekből mennyit könyvelnek 2004-re és mennyit visznek át az idei áht terhére. Hozzávetőleg 170 milliárd forintról van szó, ennyit tesz ki a visszaigényelt áfa ki nem fizetése, valamint az, hogy egyes költségvetési szervek bizonyos számlákat nem adtak be tavaly a kincstárnak. Járai szerint félő, hogy az idénre tervezett, a GDP 4,7 százalékát várakozásaik szerint amúgy is jelentősen meghaladó deficitet tovább srófolja ennek az összegnek a 2005-ös könyvelésre eső része. Mindennek nyomán az államadósság az idén az első félévben átlépheti a maastrichti 60 százalékos kritériumot, s ezzel Magyarország az utolsó, még teljesített eurófeltételnek sem felelne meg.
Az elmúlt hónapokban publikált makrogazdasági adatok alapján a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy az infláció szempontjából a múlt év végén kibontakozott, a korábbi várakozásoknál is kedvezőbb tendencia meghatározó marad. Az infláció és a nominális bérek 2004 második félévében megfigyelt alakulása arra utal, hogy csökkent az inflációs várakozások magas szinten maradásának kockázata. A javuló inflációs kilátások lehetővé teszik az irányadó kamat mérséklését. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete és annak piaci megítélése azonban óvatos kamatpolitikát tesz szükségessé. Bár a nemzetközi befektetői légkör továbbra is kedvező, a hazai pénzügyi piacokon az utóbbi hetekben a bizonytalanság jelei is fellelhetők, amelyekre a monetáris tanács döntései meghozatalakor továbbra is figyelemmel lesz.
A tanács jó esélyt lát arra, hogy 2005-ben az infláció visszatérjen az adóemelés előtt jellemző szintre, és nem lát jelentős kockázatot arra vonatkozóan, hogy az év végi inflációs számok a 2005-ös 4, illetve a 2006-os 3,5 százalékos inflációs célokat meghaladják. Bár a versenyszférában tapasztalt novemberi bérnövekedési adat óvatosságra int, 2004 második felében összességében lassulás jellemezte a bérdinamikát. A mérséklődő növekedés is arra utal, hogy az inflációs várakozások nem emelkedtek meg tartósan, így a dezinfláció folytatódása az idén is várható.
