Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az evával kapcsolatos pozitív adózói és költségvetési tapasztalatokból kiindulva a nagyobb költségaránnyal működő cégekre is kiterjesztené az egyszerűsítés lehetőségét a Pénzügyminisztérium. Arról azonban még koránt sincsenek konkrét elképzelések, hogy a szóban forgó új adónem a bevételek és kiadások milyen arányától számítana attraktív alternatívának, mindezt milyen adókulccsal érnék el, valamint az uniós szabályozás miatt felvetődő problémákat miként oldanák fel.
A közösségi befizetések jelentős részének alapját ugyanis a tagállamok áfa-bevételei képezik, ezért Brüsszel vélhetőleg nem menne bele egy olyan módosításba, amely jelentős költségvetési bevételt, illetve magas árbevételű cégek áfa-kötelezettségét érintené. A 15 százalékos adókulccsal operáló eva, amely a legfeljebb 25 millió forint éves árbevételt produkáló társaságok számára érhető el, a vállalkozásösztönzés elve miatt támogatható az EU-ban – jegyzi meg Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers adópartnere. Ennek azonban feltétele, hogy az áfát is integráló adónem csak kis méretű vállalkozásokra vonatkozzon. Az egyszerűsítés bármilyen módon megvalósuló kiterjesztésekor ezért vélhetően valamilyen kompromisszumos megoldást kell keresni az áfa-bevételeket illetően – véli Erdős.
Kérdéses ugyanakkor az is, hogy milyen módon oldaná fel az új javaslat a költségelszámolás hiánya és a magas költségarány között fennálló ellentétet. Az evát ugyanis csak az 50 százalékos költségarány alatt lévő cégeknek éri meg választani. Zara László adótanácsadó úgy véli, hogy járható út lenne a bevétel és költség aránya szerint sávokat meghatározni a cégek számára, és e sávokhoz különböző adókulcsokat hozzárendelni. A költségarányok kiszámításakor azonban nem a 2005-ös, hanem a két évvel ezelőtti adatok felhasználását tartja hatékonynak a szakértő, mivel az idei arányok még befolyásolhatók. Választható út emellett a költségelszámolás fenntartása, és az ennek alapján való besorolás is, de ekkor vélhetően csekély vonzerővel bírna az új konstrukció a jelenlegi adózási szisztémához képest. Amennyiben pedig minden, az új adónemet választó cégre egy általános adókulcsot alkalmazna a Pénzügyminisztérium, akkor annak valószínűleg 10 százalék alatt kellene lenni – jegyzi meg Zara.
Az árbevételi plafon meghatározásakor szóba jöhetnek az unió mikro- és kisvállalkozásokra alkalmazott határszámai, Zara szerint azonban nem valószínű, hogy a PM átveszi ezeket, mivel a magyar vállalkozási környezetben túl magasak lennének. Összehasonlításképpen a francia állam 30 ezer euróban (7,4 millió forint) határozza meg az egyszerűsített, a költségelszámolást nem alkalmazó adózási formát választó cégek maximális árbevételét.
Erdős nem tartja valószínűnek továbbá, hogy egy alapvetően új adónemet már 2006 januárjától bevezetnek, mivel az adórendszer kisebb módosításaihoz is féléves előkészületre van szükség jellemzően. Draskovics Tibor pénzügyminiszter arra kérte pénteken a tanácsadó cégek képviselőit, hogy indítsanak el egy műhelymunkát, amely az adózási rendszer átgondolt reformját megalapozhatja középtávon. Az adórendszer alapjait nem érintő egyszerűsítésekre azonban már akár az idén is lehetőség nyílik.
