Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyminiszter levélben utasította az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hatóság (APEH) elnökét arra, hogy 2004 novemberétől minden uniós adószámmal rendelkező adóalany áfával kapcsolatos elszámolását ellenőrizzék, amennyiben áfa-visszaigénylése van. Az érintett adózók meghatározó részénél ez az uniós kontrolladatokkal való vizsgálatot jelent, amelyre a harmadik negyedévre vonatkozólag december végétől nyílt lehetőség (minthogy ekkor érkeztek meg a társhatóságoktól az összesítő adatok). A visszautalások így akár fél évet is csúszhatnak, főleg, ha az összesítő adatokon kívül a bizonylatok tételes ellenőrzésére is felmerül az igény (lapunkat több olyan, export-importtal foglalkozó társaság is megkereste, amelynek augusztusi áfaigénylését az uniós kontrolladatokra hivatkozva máig nem teljesítette az APEH).
A miniszteri utasítás szerint részletekbe menően kell ellenőrizni azt is, hogy az áru valóban átlépte-e a határt és valóban megtörtént-e a pénzügyi rendezés. A kontrolladatokon felül így a szállítóokmányok és a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok ellenőrzése is szükséges. Amennyiben ellentmondást tár fel a vizsgálat, az adózót terheli a bizonyítási kényszer, illetve a partner ország adóhatóságától lehet további segítséget kérni.
A kontrolladatok alkalmazásától ugyanakkor eltekinthet az adóhatóság, amennyiben a visszaigényelt áfa értéke nem éri el a kétmillió forintos határt. Ekkor a vállalkozás saját adatai alapján is lefolytatható a vizsgálat. Szigort vár el a pénzügyminiszter nemcsak a visszaigényléssel élő, de a „közösségi kapcsolatról számot adó” adózók esetében is, valamint azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nem Magyarországon vámoltatnak. Ahol azonban nem volt az EU más országaival kapcsolatos gazdasági tevékenység vagy ennek mértéke nem haladta meg az ötmillió forintot, az APEH szokásos kockázatértékelési módszerét kell alkalmazni, ami gyakorlatilag a nagy összegű kiutalások előtt jelent ellenőrzést.
Az uniós csatlakozással életbe lépett új szabályozás szerint az importáfa elszámolása pusztán papíron történik, pénzforgalom nélkül, uniós országba való értékesítés esetén pedig az áfát nem az értékesítő, hanem a vevő számítja fel magának. Az ellenőrzések így feltárhatják azokat az esetleges csalásokat, amikor áfaelkerülési célzattal a vállalkozó belföldi értékesítését uniós eladásként könyveli el. A PM álláspontja szerint ugyanis komoly méreteket ölthet az uniós szabályozás adta lehetőségekkel való visszaélés. Adószakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a tavaly jelentkezett áfahiány okát elsősorban nem az adócsalásban kell keresni, mert az valószínűleg nem fordul elő olyan gyakorisággal, amit a hiányzó összeg indokolna. A adóhatóság lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kontrolladatokkal történt vizsgálatok eddigi tapasztalata szerint az eltérések jellemzően nem adóelkerülésre, hanem technikai hiányosságokra és hibákra – például a partnercég téves adatszolgáltatása, egyes tételek eltérő időszakban való megjelenítése – vezethetők vissza.
